Mit ne együnk reggelire?
Bacon, sonka és virsli – alkalmanként fogyasztva nem okoznak bajt, együtt és nagyobb mennyiségben viszont ártalmasak az egészségre, mert a bennük található transzzsírokkal a gyomor nehezen birkózik meg, főleg reggelente.
A feldolgozott húsfélék nem csak transzzsír, hanem magas nitrát tartalmuk miatt is előkelő helyet foglalnak el az Amerikai Rákkutató Intézet top tízes tilalmi listáján. Hasonló a helyzet a mirelit „péksüteményekkel” és a mikrózható szendvicsekkel, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is.
A cukorral, bár gyorsan felpörget, már a nap első étkezésekor vigyáznunk kell, mert a gyors vércukorszint emelkedést villámgyors „zuhanás” követi, ez a hullámvasutazás pedig előbb inzulin rezisztenciához, majd cukorbetegséghez vezethet. Különösen ajánlott a gyorséttermek reggeli kínálatának kerülése, itt egy kétdecis narancslé is tartalmazza az INBÉ-táblázat szerint ajánlott napi cukormennyiség egynegyedét, a szénhidrátszükségletet és azon belül a megengedhető cukor bevitelt a nap során egyenletesen elosztva érdemes bevinni a szervezetbe.
Gyermekinkre a legveszélyesebbek a gyakran egészségesként reklámozott, s igen csábító édes gabonapelyhek. Hetente egyszer még ezek is elfogadhatóak reggeli gyanánt, de a mennyiségre itt is ügyelni kell, hiszen addiktívvá tesz, ez pedig egyenesen a gyermekkori elhízáshoz vezet. Helyettük az olyan magas protein és rost tartalmú gabonafélék ajánlhatóak, mint a natúr zabpehely, melyet magvakkal, diófélékkel, cukor mentes kakaóporral, joghurttal lehet élvezetesebbé tenni.
A reggeli gyümölcsfogyasztás jó szokás, ám akinek gondja van a gyomorsavszintjével, az a narancsot inkább kerülje. Fontos, hogy a gyümölcsre ne együnk kenyérfélét, mert az lassabban halad át a tápcsatornán és elzárja a gyorsan emészthető gyümölcs útját, ami az erjedés következtében puffadáshoz vezet.
Rosszul esznek a magyar egyetemisták
Hazánkban a Semmelweis Egyetem készített felmérést idén tavasszal, melyben az egyetem Egészségtudományi Karának 102 dietetikus, és 190 egyéb szakos hallgatója, valamint 72 műszaki egyetemista vett részt.
A 19-25 éves fiatalok testtömegindexének (BMI) elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált hallgatók 16 százaléka túlsúlyos, 2 százalékuk elhízott, 3 százalék pedig sovány kategóriába tartozott, mely mindenképpen összefügg kismértékű fizikai aktivitásukkal. Étkezési szokásaikat vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a vizsgált egyetemisták – akik között, ne feledjük, dietetikus hallgatók is voltak – ugyan azokat a hibákat követik el, amik a teljes felnőtt lakosságra jellemzőek, vagyis rendszertelen étkezéseikben túl nagy szerep jut a zsírnak és a sónak, míg a rost, vas, kalcium és D-vitamin bevitelük (utóbbi a napfénnyel való ritka találkozásra utal) elmarad az egészséges szinttől.
