A 67 éves, áttételes rákkal küzdő asszony történetét a Blikk írta meg. A nő összesen 17 millió forintot fizetett ki egy nemzetközi bűnbandának, még hitelt is felvett. Mire a család észrevette, hogy Julianna csalás áldozata lett, már késő volt.

Az asszony 2012-ben egy feltűnően olcsó egyiptomi nyaralás során ismerkedett meg egy magyarul jól beszélő férfival, aki Ahmed Mohd Elshami néven mutatkozott be. Pár nap udvarlás után a férfi megkérdezte: „Ugye nem haragszik, ha egyszer ön lesz az örökösöm?"

A szóban forgó örökség mesés összegre rúgott, 25,5 millió dollárról (7 milliárd forint) volt szó. A csalók Mario Dra­ghi, az Európai Központi Bank elnökének nevében biztosították Juliannát arról, hogy tudomásuk van az örökségről. A következő években az asszony, aki időközben súlyosan megbetegedett, „illetékekre”, „banki költségekre” és más címszavakra összesen 17 millió forintot utalt át, és még ma is bízik benne, hogy ennek fejében hozzá fog jutni az örökséghez – mondta el a lapnak az asszony fia, hozzátéve, nem haragszik az édesanyjára, mert csak jót akart.

– Félek, sokan eshettek ugyanebbe a csapdába rajta kívül – mondta Julianna fia. Egyelőre nem tettek feljelentést, pedig az általunk megkérdezett ügyvéd szerint van remény.

– Biztosan több sértettje is van a csalásnak. Együtt jobban segíthetik a nyomozók munkáját, és az Interpol segítségével akár a végére is lehet járni az ügynek – mondta dr. Kamarás Péter.

A lap felhívja a figyelmet az úgynevezett „419”-es csapdára (másik nevén nigériai csalás). Az átverés lényege, hogy a csalók személyre szóló e-mailben vagy levélben keresik meg az áldozatokat, és pénzt kérnek egy állítólagos Afrikában rekedt vagyon kimenekítéséhez, természetesen mesés haszonért cserébe. 500 kiküldött levélből átlagosan hétre érkezik válasz. A 419-es szám a nigériai büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusára utal. A leghírhedtebb spames csalás 1997-ben indult, és a mai napig fel-felbukkan újabb áldozatokat szedve.