Összesen több mint 23 ezer tűzeset volt Magyarországon. Ez a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően – nem voltak hosszú ideig tartó szárazabb időszakok, így nagyobb erdő- és avartüzek sem – kilencezerrel kevesebb, mint 2007-ben. Lakásban mintegy hatezer esetben pusztítottak a lángok, ami nagyjából megegyezik a korábbi adatokkal.

Tűzoltók munka közben

Dobson szerint leggyakrabban a nyílt láng – például a hagyományos kályha, a kandalló – okozza a bajt. Ezek közelében tilos gyúlékony anyagokat tárolni, mert egy kipattanó szikra is lángra gyújthatja a papírt vagy a ruhaneműket. Mint ahgoy az sajnos gyakran meg is történik.

A szóvivő a másik jellemző okként a gyertyák nem megfelelő használatát emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezeket általában olyan helyeken – asztalra vagy polcra helyezve – használják, ahol könnyen tüzet okozhatnak.

Az elektromos zárlat ugyancsak viszonylag sokszor lehet a tűz forrása. Ezért Dobson hangsúlyozza, hogy a készülékeket használat után érdemes kikapcsolni, és nem csak készenléti állapotba helyezni. Aki pedig hosszabb ideig nem tartózkodik otthon, jól teszi, ha a villamos berendezést áramtalanítja, vagyis kihúz minden dugót a konnektorból.

Az ágyban dohányzást is a gyakoribb okok közé sorolta a szóvivő. Ezekben az esetekben többnyire nem a tűz, hanem az égés során keletkező szén-monoxid okoz tragédiát. Az ágyban dohányzás sokszor alkohol fogyasztásával vagy altató beszedésével jár együtt és válik kifejezetten kockázatossá.

A gyermek is gyakran okoznak tüzet. Előlük ugyanolyan gondosan el kell zárni a tűzszerszámokat, mint a gyógyszereket vagy háztartási vegyszereket. A gyerekek utánozzák ugyanis a felnőtteket, de nincs veszélyérzetük, tipikus reakciójuk baj esetén pedig az, hogy elbújnak, ezért a felnőttek felelőssége, hogy ne férjenek hozzá az öngyújtóhoz és a gyufához.