Azoknak a férfiaknak a teste, akiknek fontos a társadalmi státuszuk, egy-egy kihívásra tesztoszteront, vagyis „macsó-hormont” termeli – akárcsak a csimpánzoké. Ezzel szemben a nyugodtabb férfiaknál  kortizol szabadul fel, csakúgy, mint a bonobóknál.

A csimpánzok olyan csoportokban élnek, ahol férfi-dominancia van. A státuszuk mindennél fontosabb, és komoly agressziónak vannak kitéve: gyakorta kell élet-halál harcot vívniuk a pozíciójukért. A bonobóknál a nőstények hordják a nadrágot. Náluk a tolerancia és az alkalmazkodó-készség a legjellemzőbb: együttműködnek, és még az élelmet is megosztják egymással. Ezért az angolszász világban sokszor „béke-és-szeretet majmoknak” becézik őket.

Nemrég a kutatók felvetették, hogy a különböző viselkedési formáknak fiziológiás magyarázata lehet. Ezért cukormázba áztatott vattával nyálmintát vettek tőlük azelőtt és azután, hogy egy nagy adag ételt helyeztek eléjük. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét faj hím tagjaiban hormonális változás történt, mikor felismerték, hogy versenyezniük kell az ételért társaikkal. Ám a két faj esetében a szóban forgó hormonok teljesen különböztek. A csimpánzokban tesztoszteron szabadult fel, amely felkészíti az állatot a harcra. A bonobókban pedig kortizol jelent meg, melyet a tudósok a stresszel és passzív viselkedési formákkal hoznak összefüggésbe.

Az emberek esetében, a férfiakban általában kortizol szabadul fel a versenyhelyzetek előtt. Ám ha a motiváció rendkívül erős vagy a státuszuk kerül veszélybe, elönti őket a tesztoszteron. Victoria Wobber, a kutatás vezetője elmondta, hogy a férfiak egy része inkább bonobószerűen, míg mások inkább csimpánzszerűen reagálnak az ingerekre.

Ám egy valami mégiscsak megkülönbözteti az embereket és az állatokat: ha a férfiaknak sikerélményük van, további tesztoszteron szabadul fel, míg ha kudarcot vallanak, csökken a „férfihormon” mennyisége a szervezetükben. Wobber szerint például ezzel is magyarázható a győztes vagy vesztes futball szurkolók viselkedése. Ez a versenyhelyzet utáni hormonváltozás a majmok esetében nem figyelhető meg.

Az agresszió a csimpánzkolónia belső rendjének megszilárdításában játszik szerepet