Mikor és hol tűnt el Ophélie?
Ophélie Bretnacher az első eltűnt személy Magyarországon, akinek az ügyében a Legfőbb Ügyészség úgy redelte el a nyomozást emberrablás gyanújával, hogy akát egyetlen adat is utalt volna arra, hogy a 22 éves francia cserediák bűncselekmény áldozatául esett. Pedig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságon évente több ezer eltűnési ügyben járnak el.
Ophélie Bretnacher még 2008. december 3-ról 4-re virradó éjjel tűnt el Budapesten. Egy átmulatott éjszaka után. Egyetemi csoporttársainak valloása szerint legalább 3,5 deci töményt és sok-sok sört fogyasztott, majd elköszönt, és gyalog indult haza II. kerületi albérletébe. Később a rendőrök a belváros térfigyelő kameráiinak felvételein egészen a Lánchíd pesti hídfőjéig követték a nyomát.
A híd pesti hídfőjénél lévő kamera több irányt figyel egyszerre, az egyes irányok között tízmásodpercenként vált képet. Így megtörténhetett, hogy Ophélie úgy ment fel a hídra, hogy a kamera nem látta, majd a vízbe esett (ugrott, vagy lökték), amiről szintén nem készült felvétel. Nem zárható ki azonban, hogy az egyik oldallépcsőn lerohant a vízpartra, és ott érte baleset, vagy támadás.
Francis Bretnacher, Ophélie édesapja egy orvosi szakvéleményre hivatkozva a napokban a Blikknek azt mondta: csupán csekély mennyiségű alkoholt találtak szervezetében, ami arra utal, hogy Ophélie tíz órával az eltűnése után még élt. Ebből pedig szinte egyenesen következik, hogy a lányt ismeretelnek elrabolták, tíz órán keresztül fogva tartották, majd a vízbe dobták.
Zacher Gábor toxikológus szerint egy olyan holttest esetében, amely két hónapot töltött a vízben, nem lehet néhány "órás pontossággal" megállapítani a halál időpontját.
Ophélie véralkoholszintjéből nem lehet a halál lehetséges időpontjára közvetlen következtetést levonni. Léteznek azonban olyan módszerek, amelyekkel viszonylag pontosan meghatározható, hogy a holttest hol és mikor került a vízbe.
A francia hatóságok az események matematikai modellezésével próbálják tisztázni, hogy mi történt. Jogsegély keretében víz és iszapmintát kértek a Dunának a Lánchíd és a Csepelsziget közti szakaszából. A folyó bakteriális összetétele alapján modellezik majd, hogy a víz pontosan milyen roncsoló-bomlasztó hatással volt a holttestre, amiből már viszonylag pontosan megállapítható, mikor és hol kerülhetett a test a vízben. Ám az a módszer sem képes néhány órás pontossággal "belőni" a halál időpontját.
A BRFK szerint ők már mindent megtettek, amit az ügyben lehetett. Semmi nem utal bűncselekményre - sem emberrablásra, sem másfajta támadásra. Továbbra is kérdéses azonban, hogy Ophélie baleset áldoazta lett (ittasan túlságosan mélyen behajolt a víz fölé, megszédült, majd a vízbe zuhant), vagy öngyilkos lett. A renőrség nem kívánta kommentálni értesülésünket, miszerint Ophélie családjában nem ő volt az első, aki élő vízben vesztette életét.
Ophélie családja ugyanakkor még mindig nem adta át a BRFK-nak szakértői viszgálatra a lány laptopjának külső winchesterét, és Budapesten is használt adatrögzítőit. Rendőrségi forrásaink emlékeztettek rá, hogy Ophéli eltűnése után (de még a holttestének megtalálása előtt) a családja adatokat tötölt a lány számtógépéről. Nem zárható ki, hogy a törölt adatállományok olyan információkat tartalmaztak, amelyek segíthetnék az ügy tisztázását.
A rendőrség nem tudott választ adni arra a kérdsére, meddig tart még az emberrablás gyanújával elrendelt nyomozás.
Bodnár Zsolt, Budapest főkapitányának bűnügyi helyettese lapunknak azt mondta: minden nyomozati cselekményt elvégeznek, amit a francia hatóságok jogsegély keretében kérnek. Emlékeztetett rá, hogy a francia rendőrségi attasé már Ophélie holttestének megtalálása előtt kijelentette: a francia rendőrség sem tett volna sem többet, sem mást a lány felkutatása érdekében.