Méz, az aranyló életelixír
A méz azonban nemcsak egyszerűen édes csemege volt, hanem tartósító- és fertőtlenítőszerként, valamint gyógyítási célokra is használták, továbbá kultikus jelentőséggel bírt, esküvőkön, temetéseken egyaránt alkalmazták.
Az asszírok egyik ékírásos táblája mézzel készült gyógyszerek receptjeit hagyta ránk, és az ókori Egyiptomban is jelentős volt a méhészkedés, erről tanúskodik számos fennmaradt, méhviaszból készült szobrocska is. A Nílus menti birodalomban a méznek a táplálkozásban is nagy szerepe volt, mézkenyeret, mézsört és mézbort is készítettek belőle.
Az ókori görögök is sokat foglalkoztak a méhekkel és a méhészeti termékekkel. Heinrich Schliemann, amatőr német régész a trójai ásatások során 2900 éves mézzel és viasszal átitatott bőrmaradványokat talált és olyan lyuggatott cserépedényeket tárt fel, amelyeket a kasokból kimetszett lépek kicsorgatására használtak.
Már az ókor óta
Rómában i. e. 171-ben nyílt meg a süteményesek piaca, a forum cupenidis. Cato felsorolta az ott található édességeket, és számos mézes süteményről is említést tett. A császárkor nagy lakomáinak asztalán mindig helyet kapott a méz, kalácsot sütöttek belőle, és gyümölcsöt tartósítottak benne. A mézről az Ószövetség is említést tesz, ír a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni védelméről, a füstölésről és a méz kinyeréséről.
A méz a legfontosabb szerepet mégis a gyógyászatban játszotta, már i. e. 2500 körül használták sebek gyógyítására. A fennmaradt egyiptomi írások között például i. e. 1530-ból származó mézes receptek találhatók, amelyeket epebántalmak, testi gyengeség és székrekedés esetén alkalmaztak. A görög orvostanár, Hippokratész lázas betegek és gennyező sebek kezelésére javasolt mézes kenőcsöt.
Kemény munkával készül
A háziméhek a virágokból begyűjtött nektár szárításával készítik a mézet. Az idősebb méhek mézgyomrukba felszívva szállítják a kaptárba, ahol egy sejtben szétterítik. A levegővel nagy felületen érintkező nektár víztartalma a meleg kaptárban folyamatosan csökken. A páradús levegőt a fiatalabb rovarok szárnyrezegtetésükkel keltett légárammal távolítják el a kaptárból, így gyorsítva fel a víz elpárolgását.
Ezt a kaptárterméket akkor tekintjük már igazi méznek, amikor a víztartalma 18% körüli értékre csökken, és a méhek a levegő elől viaszfedéllel zárják le a mézes sejteket. Ebben a formában a méz hosszú időn keresztül minőségromlás nélkül eltartható.
Nem csak édesség, orvosság is
A méz kb. 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrokat. Megtalálhatók benne a szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemek is, mint például a kalcium, a foszfor, a magnézium, a vas vagy a cink. Vitamintartalma egészen páratlan, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C-, A-, E-vitaminok különböző arányban találhatók meg benne.
A méz enzimeket is tartalmaz, amelyek a sejtanyagcsere katalizátoraként segítik a szervezetben végbemenő vegyi átalakulásokat, a mézben levő szőlőcukor (glükóz) szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség, amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon.
Cukortartalmának több mint 80%-a azonnal felszívódik, ezért nem terheli a hasnyálmirigyet. A méznek erős fertőtlenítő és baktériumölő hatása van, a sérült bőrre kenve lakkszerű hártyát képez és lezárja a sebet. A mézzel kezelt sebek és vágások háromszor gyorsabban, és ami a legfontosabb, hegmentesen gyógyulnak.
Fogyasztása jótékony a szívbetegségben, gyomor- vagy légcsőhurutban szenvedőknek, segíti a vérképződést, gyarapítja az immunrendszer védekező sejtjeit, nyugtatja az idegeket és enyhíti az alvászavarokat is.
Szépüljön mézzel!
A méz antibakteriális hatása miatt kiválóan alkalmas a pattanások kezelésére, de ideális a száraz, érzékeny bőr számára is, mert a mézben lévő folyékony cukor elősegíti a felső szaruréteg optimális felépítését. A történelem legendás szépségei mindig nagyra becsülték ezt az értékes, aranyló nedüt: Nofretete mézmaszkot használt, Kleopátra naponta tejes-mézes fürdőbe merítkezett, akárcsak évszézadokkal később Ferenc József gyönyörű felesége, Sissi is.
A méltán híressé vált fürdőt mi is könnyen elkészíthetjük: önstünk a forró, 36-39 °C fokos kádvízbe másfél liter tejet és egy csésze mézet, az illatos keverék kellemesen ellazít egy feszült nap végén, és 15-20 percnyi fürdőzés után a bőr finom és selymes lesz. A száraz arcbőrre készíthetünk olcsó, házi pakolást is, két-két evőkanál méz, almalé és virágpor, valamint egy tojássárgája szükséges hozzá.
