A 370 hektáros fás terület kelet-európai téli varjúszállásnak számít, több tízezer vetési varjú éjszakázik ott a hideg időszakban. Egy részük Lengyelországból, Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból érkezik telente a Sóstói-erdőbe. Negyven éve, 1973-ban a nyíregyházi E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület tagjai találtak egy olyan varjút is, amelyik 1384 kilométerről, az oroszországi Kalinyin megyéből repült a nyírségi téli szállásra. Mindezt a madár lábára helyezett kalinyini gyűrű tanúsította.

Az idén az enyhe február végi, március eleji napokon több madár visszaindult élőhelyére, folyamatosan csökkent a telelő varjak száma. A tél március közepén azonban váratlanul visszatért és a hideg éjszakák, a több napos hóesések az ornitológusok szerint megzavarták a madarakat. Egy részük vissza is repült az erdei szálláshelyre, esténként több száz varjú népesíti be a fák ágait, majd nappal indulnak a környék mezőire, élelmet keresni.

A szakemberek azt mondják, hogy a szatmár-beregi tájegységben költő varjak keresik fel újra a Sóstói-erdőt, és ha majd jön az enyhülés, az igazi tavasz, újra elfoglalják élőhelyüket a folyók menti ártéri erdőkben, ahol fészkelnek.

A vetési varjú Magyarországon 2001 óta védett madár, egyedeinek, tojásainak, sőt fészkeinek is, az eszmei értéke ötvenezer forint. A védettséget azért rendelték el, mert az ezredfordulóra 25 ezerre esett vissza a fekete madarak száma. Azóta viszont ismét nő az állomány, 30-40 ezer közé teszik a hazai vetési varjak számát.