Megtelepedett a barna medve Nógrádban

Az ez évi adatok alapján bebizonyosodott, hogy Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken megtelepedett az európai barnamedve (Ursus arctos arctos).

A faj jelenléte előbb-utóbb konfliktusok kialakulásához vezethet – hangzott el egy konferencián, amelyet a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága szervezett pénteken Salgótarjánban.

Medve az 1850-es évek közepétől az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel ezen a vidéken, azóta viszont sűrűsödnek a bizonyított előfordulások, a 2014-es adatok alapján pedig már az is biztos, hogy nem csak kóborló egyedek jelennek meg alkalmanként Szlovákia felől.

Bajdik Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője hozzászólásában kifejtette: nem kell vészharangot kongatni a medvék megtelepedése miatt, de olyan eset sem fordulhat elő, mint ami egy példány illegális kilövéséhez vezetett ez év május 10-én, Salgótarján közelében. A természetvédelem és a vadászok együttműködése különösen fontos ezen a területen, de vadászati korlátozásokat nem kell bevezetni a medve jelenléte miatt.

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa előadását azzal kezdte: a medvére, bár mindenevő, csúcsragadozóként tekintünk, mert kiváló vadász is. A vele való találkozás lélektani felkészülést igényel, annak ugyanis esélye sincs, hogy az ember kiabálással elijessze, vagy elfusson előle, hiszen a medve másodpercenként 17 méter megtételére is képes, fára is sokkal jobban mászik. Kellő óvatossággal azonban elkerülhetők a veszélyes helyzetek.

Ismertette ezután a faj európai elterjedését. A gyéren lakott észak-európai és oroszországi területeken él a legnagyobb számban, a Kárpátok és a Balkán mellett kisebb, szigetszerű populációi vannak, a teljes állomány 60-70 ezer példány között lehet. A Kárpátokban mintegy 10 000 medve él. A legsűrűbb az állomány Kelet- és Dél-Erdélyben, illetve az Alacsony- és a Magas-Tátra erdeiben.

Hozzátette: a medvék élettartama 30-35 év, ez alatt az anyamedve 6-10 almot vet, átlagosan 1-3 boccsal.

Kitért a halálos medvetámadások számának alakulására: Európában 1972 és 2002 között 36 ilyen volt, ebből 24 Romániában. A ma szlovákiai területeken az 1900-as évek elejétől nem történt halálos kimenetelű medvetámadás. A legveszélyesebbek a bocsos anyamedvék lehetnek, a nem végzetes támadások 46 százaléka írható a számlájukra. Szlovákiában a konfliktusok száma 2004 óta ritkult, köszönhetően a felvilágosító munkának, illetve a medve élőhelyein a hulladéktárolás biztonságosabbá tételének.

Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktusa kifejtette: a mindenevő medve otthonterületének nagyságát a rendelkezésre álló táplálékforrások határozzák meg. Az ember környezetébe a könnyen elérhető források vonzzák a többnyire fiatal példányokat, távol tartásuk pedig, ha egyszer valamilyen téren sikert értek el, lehetetlenné válik, belőlük lesznek a problémás egyedek.

Hozzátette: a medve nem alszik igazi téli álmot, enyhe teleken előfordulhat, hogy végig aktív marad. Táplálékot kell azonban szereznie, ami további konfliktusok forrása lehet. Emberre Európában nem vadászik, de Észak-Amerikából ismertek ilyen esetek is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a medvék, amelyek menhelyeken élnek, soha nem kerülhetnek vissza a természetbe. Mivel az embertől nem félnek, sok konfliktus okozói lehetnek. Hangot adott ezután annak a véleményének, amely szerint a medvék terjeszkedésének egyik oka a több mint 10 000 hektár erdő pusztulásával járó tátrai természeti katasztrófa volt. A medvék ma főleg hegyvidékeken élnek, mert az ember terjeszkedése oda szorította őket. A domborzat iránt azonban nincs különösebb igényük, viszont az erdős élőhelyekhez ragaszkodnak.

Szemethy László kifejtette: Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén található. Genetikai vizsgálatok azt bizonyították be az USA-ban, hogy egy adott területen kétszer annyi medve él, mint azt addig a becslések alapján feltételezték. Hasonló lehet a helyzet hazai viszonyok között is: a valamilyen módon bizonyított előfordulások mellett lehetnek olyan példányok is, amelyek észrevétlenül maradnak.

Az állandó megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyek – a Börzsöny, a Mátra, a Bükk – között a faj terjeszkedését szolgáló zöld folyosók is a medvék rendelkezésre állnak. Terjeszkedésével azonban károkozására is számítani lehet, a háziállatok és a méhkaptárok kerülhetnek a legnagyobb veszélybe. Ahogyan fogalmazott: a vaddisznó és az aranysakál esetében már láthattuk, hogy egyes fajok milyen állománygyarapodásra képesek. A medve esetében nem tudni, hogy előfordulhat-e ilyen, de erre az eshetőségre nem is készül senki.

Mivel Magyarországra Szlovákiból érkeznek a medvék, az együttműködés minden lehetséges téren fontos a két ország között. Szerepet kell, hogy kapjon - más területek mellett - az ismeretterjesztés, az oktatás, az átgondolt kommunikáció is – mondta végül.

A barnamedve jogi státuszáról Horváth Rita, az FM Természetvédelmi Főosztályának munkatársa adott tájékoztatást. A fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.