A csoport közleménye szerint négyezer méter magasságban leltek a faszerkezet maradványaira, amely a radiokarbonos kormeghatározás szerint 4800 éves, vagyis nagyjából megfelel a Biblia szerinti özönvíz időpontjának.

A vélt felfedezéssel kapcsolatban a The Daily  Telegraph feleleveníti, hogy már hányszor "találták meg" Noé állítólagos bárkáját. Így például ugyanezen kínai-török kutatócsoport 2008 januárjában már bejelentette egyszer Noé bárkájának megtalálását.

2004-ben Daniel McGivern, honolului üzletember bejelentette, hogy 600 ezer fonttal (186 millió forinttal) támogat egy expedíciót, amely megvizsgálja az Ararát-anomáliát. Az expedíció azonban nem kapott engedélyt a török hatóságoktól, mivel a kutatási hely zárt katonai zónába esik. A National Geographic elképesztőnek nevezte az expedíció ötletét, mivel reménybeli török vezetőjét korábban már megvádolták Noé bárkáját "ábrázoló"  hamis fotók készítésével.

2006-ban Bob Cornuke, a Colorado-állambeli  Bibliai Régészeti Intézet (Bible Archaeology Search and Exploration Institute) elnöke Iránba szervezett expedíciót, az Elburz-hegységbe, mint Noé bárkája lehetséges "kikötőhelyére". Csoportja hamarosan bejelentette, hogy 4000 méter magasságban megfeketedett, megkövesedett gerendamaradványokat leltek. A felfedezett struktúra az expedíció szerint akkora volt, mint egy kisebb repülőgép-anyahajó, hossza elérte a 120 méter.

A most bejelentést tett kínai-török csapat fosszílizálódott tengeri "teremtményeket" talált az objektum belsejében, ám mindeddig egyetlen független szakértői vélemény sem támasztotta alá a leletek hitelességét.

A Bibliában, Mózes első könyvének (Genezis) 6-9-részében olvasható a történet, amely szerint Noé Isten parancsára épített egy nagy bárkát, hogy megmentse családját és a Föld állatvilágát az özönvíztől.  A Genezis leírása szerint körülbelül 137 méter hosszú volt a bárka, amely a veszély elmúltával Ararát-hegyénél érte el a szárazföldet.

A kutatók véleménye szerint ez a hely egyaránt lehet Örményországban és Törökország keleti részén: az úgynevezett Ararát-anomália, vagy a török-iráni határ közelében, Dogubayzit mellett lévő durupinari-képződmény.