Egy 14 éves lány vandál módon megrongálta és szétdúlta a vértesszőlősi előember  maradványait. Az elkövető részben elismerte tettét - tájékoztatta a  tatabányai kapitányság hivatalvezetője hétfőn az MTI-t.

A helyi általános iskola tanulója a saját lakásukhoz használt egyik kulccsal nyitotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum  bemutatóhelyét. Az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit  firkálta, és széttaposta a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember  maradványait - tette hozzá Bálint Gabriella.

Mivel a bemutatóhely csak időszakosan látogatható, a rongálást  csak a szokásos heti szemle során fedezték fel a múzeum munkatársai.  Feltételezésük szerint a cselekmény január 28-a és február 4-e  között történt.

A település körzeti megbízottja azonosította a bűncselekmény  elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fiatal lányt, aki  kihallgatásán részben elismerte tettét.
A rendőrség még vizsgálja, hogy voltak-e társai. A szakemberek  megkezdték az okozott kár eszmei értékének felbecsülését.

Az 1965-ben megtalált vértesszőlősi előember, akit a tudósok  egyszerűen Samunak keresztelték el, világhírűvé vált tudományos  ritkaság. A Samut és a többi, a környéken feltárt leletet magába  foglaló mintegy 8-10 méter vastagságú édesvízi mészkő kora a  vizsgálatok szerint 350 ezer év.

Európa legidősebb előembere

A megrongált vértesszőlősi leletek Európa egyik legidősebb előemberének csontjai. Samu maradványai a  Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő 1965-ben.
A wikipedia.hu bejegyzése szerint az előember telephelyét 1962-ben fedezte fel Pécsi Márton. Az "égett csontokra és  kavicsokra" egy munkás hívta fel a figyelmét. 1965 nyarán, Vértes  László ásatásai során került napvilágra a leghíresebb lelet, egy  körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog.  A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt,  ezért az itt élt embert Samunak keresztelték el.

Samu a Homo erectus faj késői képviselője volt (Homo erectus seu  sapiens Paleohungaricus), amely átmenetet képez a még csak  fölegyenesedő előember és a már értelmes ősember között. A  fejlettségéhez képest intelligens volt: kavicsból készült eszközöket  használt, ismerte és használta a tüzet, zsákmányai között nagytestű  állatok is voltak. A faj legismertebb leletei Jáva, Kína,  Németország, Észak-Tanzánia és Magyarország területéről kerültek  elő.

Az előemberleletek a Nemzeti Múzeum helyi kiállítóterületén, a  vértesszőlősi múzeumban láthatóak. Eredeti környezetében tekinthető  meg Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei,  tűzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány  ősnövényfaj.

A bemutatóhelyen az ember fejlődését mutató táblák, az eredeti  állapotban feltárt, üveg mögött bemutatott kultúrrétegek mellett a  leglátványosabb az egykori "dagonya" fölé emelt körpavilon ablakai  mögül előtáruló lábnyomrengeteg, amely őstulkoktól, ősszarvasoktól,  őslovaktól - és emberőseinktől - származik.
A bemutatóhely teljes területe - növény- és állatvilága is -  természetvédelem alatt áll.

A szaktudomány szerint "Vértesszőlős jelentősége alapvető az  ember származását illetően. Mind régészeti, mind embertani, mind  jégkor-földtani szempontból egyedülálló" - olvasható a vendegvaro.hu  honlapon.