Horváth Márton, a MME munkatársa az MME, a Fővárosi Állat- és Növénykert és az Országos Magyar Vadászkamara közös margitszigeti sajtótájékoztatóján elmondta: a nyomokból arra következtetnek, hogy az ismeretlen elkövetők ragadozó állatok elpusztítására helyeztek ki méreganyagot, a sasok valószínűleg csak másodlagos mérgezést szenvedtek, vagyis nem ők voltak az igazi célpontok.

"Ha valaki ilyen mérgeket helyez ki a természetbe, borítékolható, hogy védett értékek is el fognak pusztulni, sajnos az is benne van a pakliban, hogy emberek sérüljenek meg" - hangsúlyozta az MME munkatársa. Hozzátette: rendőrségi nyomozás kezdődött az ügyben, csütörtökön végzik el a szükséges toxikológiai laborvizsgálatokat.

A mérgezés egyik áldozata Remény, egy tojó parlagi sas, akit az MME munkatársai még tojásként mentettek ki egy elhagyott fészekből 2013-ban. A sikeres keltetés után pótszülőkhöz került a fióka, a fészket akkor három hónapon keresztül 31 önkéntes őrizte a madár kirepüléséig - emlékeztetett Horváth Márton.

Deák Gábor, az MME mérgezésmegelőzési koordinátora a sajtótájékoztatón elmondta: Remény műholdas nyomkövetővel ellátott tetemére vasárnap reggel bukkantak egy, a rendőrségi nyomozás miatt közelebbről meg nem nevezett helyszínen. Az első parlagi sas tetemétől fél kilométerre Falco, az MME tetem- és méregkereső német juhásza egy mérgezett rókatetemet talált, amelyből Remény valószínűleg fogyaszthatott. Pár száz méterrel odébb találták meg a második parlagi sas tetemét, majd egy újabb rókatetemre bukkantak a közelben.

Elhangzott: a két madár akár egy párt is alkothatott, hiszen mindkettő harmadik évében járt, a parlagi sasok ebben az életkorban már elkezdhetik a költést.

A parlagi sasok védelmén az MME-vel együttműködő Fővárosi Állat- és Növénykert részéről Sós Endre állatorvos elmondta: amennyiben időben történik a sérült vagy mérgezett madarak orvosi ellátása, van esély arra, hogy az állatok meggyógyulva visszakerüljenek a természetbe. Tavaly egy Tokaj névre keresztelt megmérgezett, az állatkert szakemberi által ápolt parlagi sast sikerült ily módon visszatelepíteni a természetbe a Körös–Maros Nemzeti Park területén. A szakember hozzátette: tegnap került hozzájuk egy parlagi sas, amely valószínűleg szintén mérgezést szenvedhetett.

A maradandó sérülést, károsodást szenvedett madarakat az állatkert veszi gondozásba, amelyek közül sokat a Margitszigeti Kisállatkertben helyeznek el - mondta el Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Az eseményen a megelőzés fontosságáról beszélt Kovács Gábor, a parlagisas-védelmi programban szintén részt vevő Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa, aki hangsúlyozta: a hatályos jogszabályok alapján mind az orvvadászat, mind a méreggel történő természetkárosítás több év börtönbüntetéssel sújtható bűncselekménynek számít.

Az MME adatai szerint 150 parlagi sas pár költ Magyarországon, ez a teljes európai állomány kétharmadát jelenti. Tavaly egyetlen példány hullott el mérgezés következtében, a korábbi években ez az arány azonban jóval magasabb volt. A parlagi sas fokozottan védett természeti érték, eszmei értéke 1 millió forint - emlékeztetett Horváth Márton.