Meglepő viselkedést váltanak ki az aranyos dolgok
A Yale Egyetemen folytatott kutatások szerint az aranyos dolgokra adott, furcsa és látszólag agresszív reakciók teljesen normálisnak tekinthetők. Érdekes módon a legtöbben nemcsak verbálisan, de tettekkel is kiélik látszólag agresszív megnyilvánulásaikat: az amerikai Személyiség- és Szociálpszichológiai Társaság éves gyűlésén ismertetett kutatásból kiderült, hogy az aranyos képeket ábrázoló diákat megtekintő önkéntesek jóval több buborékot pukkasztottak ki a kezükben lévő buborékfóliáról, mint azok, akik vicces vagy semleges képeket nézegettek.
„Az ilyen képek nagyon erős pozitív affektust generálnak, amitől az ember úgy érzi, teljesen elveszti az önuralmát. Ezek olyan erős ingerek, amiket már nem tudunk megfelelően kezelni, sőt, néha már nem is bírunk elviselni” – magyarázta a kutatás vezetője, Rebecca Dyer. Ez a fajta 'cukisági agresszió' rendkívül meglepő jelenség, mivel a legtöbben azt gondolnánk, az aranyos dolgokra az emberek gyengéden és védelmező szándékkal reagálnak. „Persze nem arról van szó, hogy az emberek tényleg azt szeretnék, ha az aranyos kiscicáknak bántódásuk esne. Társadalmunk szerencsére nincs tele agresszív szociopatákkal, nem kell emiatt aggódni" – idézte Dyert a Mindennapi Pszichológia.
A jelenség ennek ellenére, legalábbis e kísérlet szerint valóban létezik: a kutatók először 109 online önkéntest kértek fel, hogy számítógépükön nézzenek meg egy diasort, amelyen aranyos, vicces, illetve semleges állatok képeit láthatták. A résztvevőknek osztályozniuk kellett a képeket aranyosság és humor szempontjából, valamint aszerint, mennyire érezték, hogy nem tudnak uralkodni magukon a képek láttán. Az eredmények alapján teljesen egyértelmű volt, hogy minél aranyosabb egy kép, annál kevésbé tudnak uralkodni magukon a résztvevők és annál gyakrabban ragadtatják magukat agresszív – verbális – megnyilvánulásokra. Az aranyos állatok sokkal gyakrabban vezettek ilyen reakciókhoz, mint a vicces állatok. Legkevésbé a se nem vicces, se nem aranyos állatok képei váltottak ki szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat.
A második kísérletben 90 férfi és nő vett részt, akiknek laboratóriumi körülmények között kellett aranyos, vicces és semleges állatok képeiből álló diasorokat nézniük. (Előzetesen azt mondták a résztvevőknek, hogy memóriájukat és motoros aktivitásukat vizsgálják majd a kísérlet során.) A résztvevők mindannyian kaptak egy-egy buborékfóliát, amelyről annyi buborékot pukkasztottak ki, amennyit csak akartak. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyiben váltanak ki a különböző állatok képei tettleges agressziót. Az eredmények szerint az aranyos állatok képeit tartalmazó diasort megtekintők átlagosan 120 buborékot pukkasztottak ki, míg a vicces állatok képeit nézők csak 80-at, a semlegesen ábrázolt állatok diáit nézegetők pedig kicsit több mint 100-at.
Dyer és kollégái egyelőre nem tudják biztosan, mi okozza ezeket a – relatíve ártalmatlan – agresszív megnyilvánulásokat. Lehetséges, hogy a jelenség hátterében az a frusztráció áll, hogy az emberek nem tudják az aranyos állatokat kedvük szerint megszeretgetni, ez a frusztráció pedig agresszióhoz vezet. „De az is lehet, hogy az egésznek semmi köze ahhoz, mennyire aranyos vagy nem aranyos egy állat. Az intenzív pozitív behatások időnként negatívnak tűnhetnek, és túlzottan eluralkodhatnak az emberen. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak így éljük meg az erőteljes élményeket, és ez a reakció segít feldolgozni a külvilágból érkező pozitív ingereket” – vélekedett a kutatás vezetője.
