A közlemény szerint több csatornazsilipet és egy árvízi kaput már lezártak, megakadályozva ezzel, hogy a csatornákon keresztül öntsön el a víz egyes területeket.

Az operatív védelmi tervnek megfelelően, először a szennyvízátemelő telepeket állítják át árvízi üzemmódba, ezt követően pedig, a föld alatt, a csatornarendszerben kezdi meg a védekezést a Fővárosi Csatornázási Művek. 

Vasárnap a felszínen, megkezdték az úgynevezett védvonali áttörések, azaz az árvízi kapuk zárását.

Hangsúlyozzák, hogy az idei első nagyobb dunai áradásra már korábban felkészült a csatornázási művek. A védművek karbantartása, felkészítése egy esetleges árvízre már kora tavasszal megtörtént.

Az FCSM munkatársai éjjel-nappal riaszthatók, szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül munkába állnak és létszámuk a védelmi fokozattól függően növelhető.

Tájékoztatójuk szerint árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre. Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. 

A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a Duna mederből való kilépése ellen pedig több mint 90 kilométernyi fővédvonal védi Budapestet.