Bihari Zoltánt és hat rendőrtársát társtettesként, fontosabb ügyekben intézkedő, hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés, valamint jövedéki orgazdaság bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetésével vádolja a megyei főügyészség.

A határrendészeket tavaly októberben fogták el, a 2009-ben leleplezett, különösen nagy értékű, jövedéki termékre folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jövedéki orgazdaság bűntettével megvádolt bűnszervezet tagjai közül pedig huszonöt ember ellen van folyamatban bírósági eljárás.

A volt rendőrök, valamint Képíró Imre és huszonnégy társának az ügyét egyesítette a törvényszék büntetőtanácsa, így harmincketten állnak a bíróság előtt. A tárgyalás helyszínéül szolgáló Bocskai utcai bírósági épület díszterme szinte teljesen megtelt: az elővezetett és szabadlábon lévő vádlottak, valamint védőik mellett megjelentek a vádlottak hozzátartozói is.

A terjedelmes, az ügyész által háromnegyed órán keresztül ismertetett vádirat rögzítette: az elsőrendű vádlott Képíró Imre és másodrendű vádlott Fellár Sándor 2008-ban külön bűnszervezetet hozott létre a magyar orgazda és a cigarettát eladó ukrán férfi közötti kapcsolattartás, a megrendelés és a fizetés lebonyolítása, illetve a csempészet megszervezése érdekében.

A jól kiépített és szervezett, tagjait mobiltelefonokkal és adóvevőkkel felszerelő társaság a cigaretta szállítását külföldről beszerzett, átalakított autókkal végezte a magyar-ukrán határszakaszon. A csempészett cigaretta akadálytalan szállítása érdekében beszervezték a határ menti települések lakosait - a büntetőper vádlottjait - is; az úgynevezett figyelők mobiltelefonon jelezték a térségben járőröző rendőri egységek helyzetét, figyelemmel kísérték és követték azok útvonalait.

Képíró Imre - pontosan meg nem határozható időben - úgynevezett "segítői tevékenység" érdekében szervezte be a határrendészeket. A rendőrök - a cigarettaszállítmányok mennyiségétől függően - alkalmanként 300-500 ezer forint közötti összegért vállalták, hogy segítik a szállítmányok kijuttatását a határkörzetből. A vádirat szerint a szervezetekkel együttműködve "összehangoltan biztosították a dohányáruk Ukrajnából történő áthozatalát és a határkörzetből való gyors elszállítását".

A szolgálatban lévő határrendészek a járőrözés útvonaláról, a saját és más járőrpárosok mozgásáról is tájékoztatták Képírót és Fellárt. Az előzetes megbeszélések alapján a csempészettel érintett területeken a rendőrök nem járőröztek, más hatóságok megjelenése esetén pedig a Méhtelek és Garbolc közötti kanyarban igazoltatást színleltek, ezzel figyelmeztetve a figyelőket a veszélyre.

A fedés érdekében rendőrök kikapcsolták a helyzetük meghatározására szolgáló személyi és az autóikban lévő szolgálati rádióikat - ezt egyébként tiltja a szabályzat. A határrendészek a sikeres csempészetet követő egy-két napon belül kapták meg a beígért összegeket, és egymás között elosztották - mondta az ügyész.

Képírót 2009. szeptember 9-én Fehérgyarmaton fogták el, miután autóját hátrahagyva gyalogosan próbált menekülni. Az elsőrendű vádlott lebukása után Fellár Sándor és a harmadrendű vádlott, Czibora Tamás - aki hasonló szervezettel vett részt a csempészetben - megállapodott, hogy harmadrendű vádlott lép Képíró helyére.

A három férfi által irányított társaságok legalább 368 millió forint értékű, ukrán adó- és zárjeggyel ellátott cigaretta megszerzésében vettek részt; a bűnszervezetek összesen huszonöt tagját sikerült leleplezni. Képíró Imrét és egy másik társát a fentieken kívül folytatólagosan, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének elkövetésével is vádolja az ügyészség.

A szerdai tárgyaláson Bihari Zoltán nem kívánt vallomást tenni, és bűnösségét sem ismerte el. A nyomozati szakaszban egyébként mindegyik volt rendőr panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Képíró Imre a tárgyaláson bejelentette, hogy feljelentést tett az ügyészség ellen arra hivatkozva, hogy a nyomozás során egyes titkos telefonlehallgatásokra nem volt megfelelő engedélye a nyomozóhatóságnak.

Az egyik vádlott védője a vád törvényességét megkérdőjelezve elmondta: a vádirat már eleve tényként állít olyan dolgokat, amelyeket az ítélet meghozatalakor a törvényszéknek kellene kimondania, emellett az irat egyes megállapításai feltételezésekre épülnek, más adatok pedig pontatlanok.

A büntetőper május végén folytatódik a Nyíregyházi Törvényszéken.