A párizsi Le Figaro riportja szerint az 1000 és 3000 méter közötti hegyekben élő félénk havasi mormota jóval hamarabb észleli az embert, mint az észrevehetné, és hangos füttyel figyelmezteti társait a veszélyre. Csakhogy manapság csökken az ébersége, mivel a természetjárók minden módon megpróbálják előcsalogatni a fürge és kedves rágcsálót.

Ráadásul a turistákat az utazási irodákban osztogatott prospektusok is mormotanéző sétára hívják. Az erre javasolt erdei ösvényen hétvégeken csak úgy nyüzsögnek a szülők gyermekeikkel, és híre ment, hogy megfelelő csemegével könnyű látó- és fotótávolságba csábítani őket.

Az egyik turisztikai portál külön népszerűsíti az Eygliers közelében élő, könnyen megközelíthető mormotakolóniát, "amely már hozzászokott az emberek jelenlétéhez". A portál emlékeztet ugyan arra, hogy az állatokat nem szabad etetni, ám a kirándulók ezt jobbára figyelmen kívül hagyják. "Feltehetően nem is sejtik, hogy milyen veszélynek teszik ki a kedves állatokat, amikor répával, chipsszel, csokival, szárított kenyérrel próbálják előcsalni őket" - jegyezte meg a helybéliek által a mormoták védelmére létrehozott társaság titkára.

Cécile Corellou elmondta, hogy egy vizsgálat szerint az ember által így kényeztetett mormoták közül sokan cukorbetegek lesznek vagy ekcémát kapnak. Ezt az magyarázza, hogy a mormota - amikor éppen nem "kényezteti" a sok kedves kiránduló - kizárólag növényekkel, zöldségfélékkel táplálkozik. Számára ez az optimális, ez biztosítja számára a szükséges vízmennyiséget is.

Az eygliers-i mormotavédők közlése szerint a helyi kolónia ma mintegy 40 egyedet számlál. Az egyesület tagjai a sétautakon mindenfelé plakátokon figyelmeztetnek arra, hogy nem szabad táplálni ezeket a kedvenceket, ősszel pedig - még mielőtt téli álomba merülnének az erdő kis lakói - újabb népszámlálást tartanak a soraikban. Az eredmény talán azt is jelzi majd, hogy elolvassák-e a turisták mormotavédő plakátokat, illetve figyelembe vették-e a felszólítást.