Bár a NASA kénytelen volt 2011-re halasztani a Marsra küldendő következő szondájának indítását, a közfigyelmet addig is igyekeznek fenntartani. Ennek egy újabb állomása, hogy elnevezték az MSL-t - írja az Űrvilág csillagászati hírportál.

A névadó egy tizenkét éves, hatodik osztályos általános iskolás kansasi lány, Clara Ma, aki a Curiosity (magyarul: kíváncsiság) nevet javasolta. Jutalma az lesz, hogy elutazhat a marsjáró összeszerelésének helyszínére (Jet Propulsion Laboratory, Pasadena, Kalifornia). Itt saját kezűleg írhatja majd rá a nevét az űreszközre.

A NASA névadással megbízott bizottsága az interneten összegyűjtött, 9000-nél is több ötletből válogathatott. A pályázaton 5-18 éves iskolás diákok vehettek részt, az Egyesült Államok egész területéről. A javaslatokat tavaly októbertől idén januárig fogadták. Természetesen nem csak a névre vonatkozó ötleteket (szavakat) kellett beadni, de az azokat indokló dolgozatokat is.

További döntőbe jutott diákok lehetőséget kapnak arra, hogy üzeneteik felkerüljenek a szonda fedélzetére. A mikrocsipen az ő üzeneteik mellett azoknak az embereknek a neve is szerepel majd, akik feliratkoznak egy listára. A világ bármelyik tájáról lehet jelentkezni az interneten, a nevek gyűjtése még nem zárult le. Magyarországról több mint kétszázan iratkoztak fel, az Egyesült Államokból több, mint negyvenezren.

A misszió a tervek szerint 2011 őszén indul, a szonda 2012-ben száll a Marsra, ahol a tervek szerint legalább egy marsi évig (23 földi hónap) fog dolgozni. A nagy méretű, rádióizotópos termoelektromos generátorral (RTG) üzemelő marsautó az eredeti tervek szerint 2009 szeptemberében indult volna. Élettartama a Marson több mint egy év lesz. A Mars felszínén kémiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

Az űrszonda elődeinél lényegesen pontosabban, egy 10 kilométer átmérőjű területen belül fog leszállni (korábban ennek mérete 150 km nagyságrendű volt), ejtőernyős fékezés után a „Skycrane"-nek nevezett berendezés fogja a Mars felszínére letenni - olvasható a Wikipédián. Ez egy fékezőrakétákkal megrakott platform, melyen a marsjáró kábeleken fog lógni, és amikor a felszínt elérte, akkor a kábelek leoldása után, kicsit odébb repülve a felszínbe csapódik. A módszer kockázata, hogy a rover a kerekeivel fogja először a felszínt elérni, és ha a leszállás keményre sikerül, a futómű megsérülhet.

Érdekesség, hogy a NASA Mars-kutatási programjáról immár egy 'robottól' is tájékozódhatunk az interneten. 'Dr. C'-ről van szó, aki (angolul) összetettebb kérdésekre is képes válaszolni.