Minden vádat ejtettek az ellen az 51 éves amerikai nő ellen, akit 25 éve ítéltek halálra négyéves gyermeke megöletése miatt Arizona államban. Mint kiderült, az ítélet alapjául szolgáló egyetlen vallomás egy azóta hitelét vesztett, egykori sztárnyomozó kreálmánya volt.
Majdnem kivégezték egy hazug sztárnyomozó miatt
Debra Jean Milkét 1990-ben ítélték el négyéves fia, Christopher halála miatt. A vád szerint a nő gyilkost bérelt fel, hogy a gyermektől megszabadulhasson.
A gyilkosság reggelén Milke felöltöztette a kisfiút a kedvenc ruhájába, és megígérte neki, hogy elviszi a télapóhoz egy bevásárlóközpontba, majd átadta élettársának, James Styersnek, aki magával vitte. Útközben felvettek egy bizonyos Roger Scottot is, a pláza helyett azonban a sivatagba mentek, ahol a két férfi hátulról háromszor fejbe lőtte a kisfiút.
Christopher eltűnését Styers jelentette be, ám a nyomozás során hamar kiderült, hogy ő és társa ölték meg a kisfiút. Letartóztatása után Scott azt mondta, hogy Debrával el akarták osztani a gyermek 50 ezer dolláros életbiztosítását, ám ezt az állítását később visszavonta. Styerst és Scottot halálra ítélték a négyéves gyermek megöléséért, jelenleg is kivégzésre várnak a halálsoron.
Bár sem Styers, sem Scott sem vallott soha Milke ellen, és a felújított perben is fenntartották, hogy semmi köze sem volt Christopher halálához, a nőt 1990-ben mégis halálra ítélték egy azóta nyugalmazott nyomozó, az ügy koronatanújának vallomása alapján. A phoenixi rendőrség egykori munkatársa, Armando Saldate azt állította, hogy a nő bevallotta neki a gyilkosság eltervezését. Az állítólagos vallomásról nem készült hangfelvétel, az arról készült írott dokumentumot pedig a nő nem írta alá, mégis elfogadták, mint beismerő vallomást. Indítékként az ügyész azt hozta fel, hogy Debra már nem tartott igényt a gyerekére, és annyira gyűlölte Christopher apját, hogy neki sem akarta átengedni. 1997-ben az ítéletet végre akarták hajtani, ám a Milke mellett kitartó védőügyvédek az újabb és újabb fellebbviteli lehetőségekre hivatkozva sikeresen halasztották a kivégzés időpontját. Milke mindvégig következetesen tagadta, hogy benne lenne a gyermeke halálában.
2013-ban aztán a szövetségi fellebbviteli bíróság feltételes szabadlábra helyezése mellett megsemmisítette Milke halálos ítéletét, mivel fény derült Saldate hivatali visszaéléseire, amelyekről tudomása lehetett az ügyészségnek is, ám azt nem hozták nyilvánosságra. Az egyetlen, de mindenek fölött álló bizonyíték hitelessége tehát megkérdőjeleződött.
A sokkoló tényre, miszerint az USA egyik államában halálra ítélhettek valakit egy hazug detektív által benyújtott, ráadásul szabálytalan vallomás alapján, két ügyvéd jött rá. A Milke ártatlanságában hívő Kirk Fowler és Anders Rosenquist korábban sosem szólalt meg az ügyben. Csendben dolgoztak a háttérben, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek. Fel is béreltek egy joghallgatókból álló tízfős csapatot, akik segítettek nekik átfésülni több ezer oldalnyi periratot. Ez mintegy 7000 órán át tartott. Rosenquis saját pénzéből finanszírozta a kutatást, 30 ezer dollárt fizetett ki, Fowler pedig tíz éven át dolgozott ingyen az ügyön. Saldate viselt dolgaira 18 ezer eset átvizsgálásán keresztül derítettek fényt, ami önmagában is három és fél hónapnyi megfeszített munkát jelentett.
Kiderült, hogy a phoenixi kapitányság egykori munkatársának nem voltak tanúi, nem vette fel hangrögzítőre az állítólagos vallomást, a jegyzeteit pedig szándékosan megsemmisítette, így súlyos hivatali mulasztást követett el, ráadásul nem csak ebben az ügyben. A maga idejében sztárnyomozónak számító Saldate ellen több eljárás is indult, mivel a kihallgatásain súlyosan megsértette a gyanúsítottak személyiségi jogait, és eskü alatt hazudott a bíróságnak. A Maricopa megyei ügyészség ennek ellenére mindvégig szavahihető tanúként kezelte.
Rosa Mroz bírónő hétfőn két perc alatt zárta le a 25 éve húzódó ügyet, kimondva, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá Milke bűnösségét, az állítólagos vallomást hiteltelensége miatt ugyanis kizárták a bizonyítási eljárásból. A nő ellen így minden vádat ejtettek, megszüntették védőőrizetét is, és soha többé nem emelhetnek vádat ellene ebben az ügyben.
Az ügyészség múlt héten elveszítette az utolsó lehetőségét a fellebbezésre, Saldate sem tett újból tanúvallomást, hivatkozva azon alkotmányos jogára, amely szerint tanúként nem kell a vele szemben felhozott vádakra válaszolnia, az ügynek ugyanis nem ő a gyanúsítottja. Ám ezzel még korántsem úszta meg, Milke ugyanis beperelte őt, Arizona államot és a megyei ügyészséget is, amiért elvettek 22 évet az életéből, és a saját gyermeke gyilkosának állították be. Ha tehát Milke és Saldate a bíróságon újra találkozik, a férfi fog a vádlottak padján ülni, és kénytelen lesz megszólalni, hogy védje magát.