Pavelcze László, az öttagú mentőcsapat vezetője az érkezést követően a Liszt Ferenc-repülőtéren az MTI-nek elmondta: a többi között csaknem 300 rászorulónak nyújtottak egészségügyi ellátást, illetve 18 ezer eurónyi (5,4 millió forint) segélyt vittek Nepálba. Több száz sátrat és takarókat vásároltak, amelyeket részben a fővárostól, Katmandutól délre található hegyi falvak lakói között osztottak szét. Egy-egy tonna lencsét és rizst is eljuttattak a nélkülözőknek.

A kutatás-mentésről azért tettek le, mert az ENSZ katasztrófavédelmi szervezete a biztonságukra, vagyis a járhatatlan utakra tekintettel megtiltotta a mentőcsapatoknak, hogy elhagyják Katmandut, ezért az egészségügyi ellátásra helyezték a hangsúlyt. Ugyanakkor a tiltás ellenére is kimentek a városból, és a világtól elzárt hegyi falvakban is gyógyították a sérült embereket - tette hozzá.

A mentőcsapattal együtt, nepáli nagyszüleivel érkezett Budapestre egy másfél éves magyar kislány. A földrengés miatt Nepálban ragadt gyermek és a nagyszülők utazását a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezte meg és a Baptista Szeretetszolgálat segítette.

Pavelcze László a továbbiakban megerősítette az arról szóló sajtóhíreket, hogy a nepáli kormány képtelen a helyzet kezelésére, a többi között ezért kértek segítséget az ENSZ-től. A mentőerők csak azokra a területekre jutnak el, amelyek járművel megközelíthetőek, ám Nepálban járművel szinte semmit nem lehet megközelíteni, és a 2500 méter feletti falvakba csak gyalog lehet felmenni - tette hozzá.

Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője arról szólt, hogy a mentőcsapat több mint 600 családnak nyújtott segítséget, és mintegy 300 embernek nyújtottak orvosi ellátást.

Közölte, hogy a magyar kislány nepáli nagyszüleinek a háza a földrengés következtében lakhatatlanná vált, ezért Katmanduban egy autóban vészelték át a gyerekkel együtt az utórengéseket.

A kislány szülei a repülőtéren köszönetet mondtak a szeretetszolgálatnak és a külügyi tárcának azért, hogy végre biztonságban tudhatják gyermeküket.