A levegő a legfontosabb felszín-alakító tényező a Földön: a benne lévő anyagok folyamatosan mállasztják és porlasztják a kőzeteket, a szél pedig elszállítja és szétteríti a levált apró darabogat. A Vezúv 79-es kitörésekor (amikor Pompeji elpusztult), a légmozgás akkora körben szórta szét a vulkáni port és hamut, hogy Egyiptomba és az Alpokba is jutott belőle. A Szahara vöröses homokja minden évtizedben legalább egyszer felbukkan a budapesti havon, a mongóliai porviharok pedig olykor Peking egét is elsötétítik.  Különleges tulajdonságai miatt a levegő lehetővé teszi, hogy olykor elhagyjuk a földet. A madarak és a repülőgépek ugyanazt a fizikai törvényszerűséget kihasználva repülnek: a gyorsabban áramló gáz nyomása kisebb, emiatt a domború felületekre (például egy fecske vagy egy Airbus A 380 szárnyára) megfelelő sebesség esetén olyan felhajtóerő hat, amely a néhány grammos és a 260 tonnás testet is a levegőbe tudja emelni.

A fizika segít megmagyarázni a légmozgások pusztító hatásait is. A legkisebb szellő és a legfélelmetesebb tornádó is azért alakul ki, mert a különböző hőmérsékletű gázok nyomása és tömege eltérő. A meleg levegő felszáll, a hideg lesüllyed, a nyomáskülönbségek pedig az áramlások segítségével próbálnak kiegyenlítődni (a gázok "maguktól" az alacsonyabb nyomású területek felé áramlanak) - nagyjából ennyivel magyarázható minden, ami miatt a levegőtől félni kell. 2008 szeptemberében a Jangmi tájfun több mint 300 kilométer/órás sebességgel száguldott Tajvan felé - egy ilyen erős szélroham akár egy téglából épült házat is képes lebontani.

A viharokból a földi légkör felmelegedése miatt mostanában egyre több van. Egyes elméletek szerint az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válása éppen a légkörben halmozódó energiatöbblet következménye. A levegő ugyanakkor nem csak pusztítani, hanem teremteni is tud: a légáramlatoknak köszönhetjük többek között Európa mediterrán tengerpartjainak enyhe teleit, meg a szélturbinákkal termelt elektromos energiát.

Emelkedjünk!

A Reuters képein most a levegőé a főszerep. Láthatjuk a képeken a tornádók kialakulásában szerepet játszó jelenséget, a viharok különeleges formáját a szupercellát, de olyan ritka jelenséget is, mint a mamatus felhő. De láthatjuk az ember és a levegő kapcsolatát is: akkor, amikor az ember épp alig jut levegőhöz, vagy épp a levegőbe emelkedik, vagy épp lebeg benne. Vagy akkor, amikor szennyezi.

Öt percet bírunk ki nélküle, nitrogén, vízgőz, por és - egyre nagyobb arányban - széndioxid alkotja, no meg persze az oxigén

KÉPGALÉRIA - Kattintson a jobboldali képre, hogy elérje képgalériánkat!

Szívküldi. A Fekete Lovagok, a Szingapúri Légierő bemutató kötelékének showja a szingapúri légiparádén