A Koppenhágai Egyetemen dolgozó Bo Elberling vezette, dán és norvég tudósokból álló kutatógárda északkelet-gröndlandi, svalbardi (Spitzbergák) és kanadai területeken vizsgálta a kiolvadó permafroszt - állandóan fagyott talaj - gázkibocsátását. Azt találták, hogy az eddigi feltételezésekkel szemben az északi félteke szárazföldi területének 25 százalékát borító talajtípus olvadása dinitrogén-oxidot is az atmoszférába juttat, tovább erősítve az olvadás öngerjesztő folyamatát. (Ennek lényege, hogy minél melegebb van, a fagyott talaj annál gyorsabban olvad, olvadás közben azonban olyan gázok szabadulnak fel, amelyek tovább fokozzák a felmelegedést).

Az általános klímaváltozás vészjelei egyre sokasodnak: máris létezik tíz olyan megfigyelhető jelenség, amelynek súlyosbodása várható a következő években. GYORSTALPALÓ képgalériában

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt eredmények szerint az északkelet-grönlandi Zackenberg kutatóállomás környezetében az olvadó talaj hússzor annyi nevetőgázt bocsát ki, mint a gáz legnagyobb természetes forrásai közé tartozó trópusi esőerdők. A kutatók más területekről vett mintái arra engednek következtetni, hogy a Zackenberg környékén mért értékek még az alacsonyabb tartományba tartoznak.

A dinitrogén-oxidot  a sebészetben és a fogászatban használják. Oxigénnel keveredve euforizáló hatása van, ami miatt kéjgáznak vagy nevetőgáznak is nevezik. Pozitív tulajdonságai mellett azonban a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, melyet a kiotói jegyzőkönyv is szabályoz. Az emberi tevékenységek közül forrása a mezőgazdaság - elsősorban a nitrogénalapú trágyák -, valamint a fosszilis üzemanyagok elégetése.