Zürich kantonban a prostitúció legális. A kijelölt terület, a Sihl folyó partján egy kilométer hosszan húzódik. Este héttől a gyéren világító lámpák alatt megjelennek a lányok. Esténként csaknem negyvenen. Vannak köztük dél-amerikaiak, kelet-európaiak, és néhány svájci. A legtöbbjük drogfüggő, így keresi meg a rávalót. Köztük sok magyar. Olyan sok, hogy ez háborút robbantott ki. Leverték ugyanis az árakat: 'gumi nélkül is vállaljuk, azt is megtesszük, amit mások nem.' Régen egy menet 100 frankot is kóstált (19 ezer Ft) mostanság már harmincért (5800 Ft) is találni olyan lányt, aki hajlandó bevállalni. A svájci hatóságok a futtatást, emberkereskedelmet szigorúan büntetik.

"Túl sok a magyar szó"

Ugyanakkor megpróbálnak szolgáltatni. Minden este kilenckor megáll egy lakóautó a folyóparton, ez a Flora Dora busz. Szociális munkások dolgoznak benne, süteménnyel, kávéval kínálják a lányokat. És tanácsokat adnak a szexuális betegségekről, jogokról, arról, hogy a futtatás illegális. És azoknak is segítenek, akik ki akarnak szállni. Hetente kétszer jár magyar tolmács, és orvost is biztosítanak, aki beszél magyarul. Kérésemre a kezembe nyomnak egy felvilágosító brossurát, amelyet Zürich városa adott ki, természetesen ez is magyar nyelven íródott.

Egy dekoratív negyvenes, szőkített hajú, rövidszoknyás svájci nő megmutatja, hol találok magyar lányokat. Sokan vannak, de bárkit kérdezek, azt mondja: egyedül dolgozik. Óvatosak, mintha figyelnék őket, nem is akarnak beszélni velem. Bea fázik, így sikerül becsalnom a buszba. Vékony, magas, huszonöt éves lehet. Korábban „Olaszban" dolgozott, de a rendőrök elkezdték büntetni az ügyfeleit, így egy barátnője tanácsára átjött Zürichbe. Egy utcával feljebb többedmagával lakást bérel. A házban csak szexből élők élnek, fiúk, lányok vegyesen. Bea egyedül dolgozik, jobb napokon akár 1500 frankot is megkeres. Technikumot végzett, de itt sokkal többet keres, mint otthon. Szerinte még legalább tíz éve van a szakmában. Azt mondja, az elmúlt hónapokban erősödött az agresszió. „A busz szociális munkásai kitessékelnek, hogy beszélgessünk kint, túl sok a magyar szó és ez irritálja a többieket." - magyarázza. És tényleg, egy fiatal, sötét bőrű lány kiabálni kezd velünk. Szerencsére a magyarok nem értik, amit mond.

Másfél milliót is kereshetnek

Tavaly 214-ről 792-re nőtt azok száma, akik engedéllyel dolgoznak szexipari munkásként. A legjellemzőbb az utcai prostitúció, de a szaunaklubok és bordélyházak is nagy számban várják a jelentkezőket. A futtatás, emberkereskedelem főleg az utcára és a klubokra jellemző. Az árak hasonlóak, tizenöt perc száz franktól indul, általában ennek fele marad a lánynál, de a szobáért, takarításért is fizetni kell. Az ajánlott kint tartózkodási idő 1-4 hét, a hirdetések szerint pedig 700 ezertől másfél millió forintig lehet keresni havonta. Az escort és luxus kurvák mindig egyedül dolgoznak, ők iskolázottak, több nyelven beszélnek, nehezen átverhetőek. A stricik inkább a naivabb lányokat keresik.

Pöltl József, a Nemzeti Nyomozó Iroda Emberkereskedelem Elleni Osztályának vezetője szerint az emberkereskedelem áldozatai jellemzően vidékiek, kevéssé iskolázottak, fiatalok, gyakran a saját családjuk adja el őket. „A futtatók négyen-öten dolgoznak együtt és általában 3-4 lányt futtatnak egyszerre. Sokkal többel nem tudnak dolgozni, mert szemmel kell őket tartani. Először Magyarországon betörik őket - pszichikai és fizikai erőszakot alkalmaznak -, utána kerülnek külföldre a lányok, Németország, Hollandia, Olaszország és Svájc a fő útirányok." - mondja az osztályvezető. A lányok 100- 200 ezer forintért cserélnek gazdát, de előfordult, hogy téli tüzelő, vagy műfogsor lett a csere tárgya. Évente 10-15 kerítési ügy kerül a hatóságok látókörébe, de a látencia ezen a területen igen nagy. A lányokat először felruházzák, kistafírozzák, aztán kerülnek ki az utcára. Pár hét, vagy hónap után kerülnek haza, vagy adják el őket egy másik futtatónak.

Gumi nélkül is

Claudia testvérével és barátnőjével dolgozik Zürichben. A 33 éves roma lány három hónapja él itt. Szobát bérelnek egy szállodában, éjszakánként 80 frankért (15 ezer Ft). A napi keresetük 500-1000 frank között változik, de ők vállalják gumi nélkül is. Arra a kérdésre, nem félnek-e az AIDS-től vagy más nemi úton terjedő betegségektől, azt mondják, járnak orvoshoz. Szerintük ez elég. Németül nem igazán beszélnek, a többi lány tanította meg őket a legfontosabbakra, az árakra és a szolgáltatások nevére. Arra a kérdésemre, hogy egyedül dolgoznak-e, határozott választ kapok: „Egyedül vagyunk itt, szabad akaratunkból, vonattal járunk Zürichbe." Úgy tűnik, a helyes választ már jól betanították nekik.

Prostitúció