Az 1992-ben, a légifolyosó-rendszert felváltó útvonalak radaron kirajzolódó képe a laikus szemlélőt leginkább „Burda-szabásmintára" emlékezteti. Ezek mentén Európában naponta 50 ezer repülés történik irányítói közvetítéssel, amiből csak a londoni Heathrow repülőtér 2500 mozgást bonyolít.
A magyarországi napi repülőforgalmi csúcs 2944 kezelt gép volt. Azért lehetett ilyen sok, mert a jelentős forgalmú bécsi repülőtér úgynevezett közelkörzete is Magyarország területén van (annak ellenére, hogy a légtérhatárok ma még egybeesnek az országhatárokkal). A Bécsből keleti irányba induló gépek hazánk légterében érik el az optimális repülési magasságot -10-12 ezer méter -, a Bécsbe tartó járatok pedig már hazánk fölött - a magyar légiforgalmi irányítók ellenőrzése alatt - kezdik meg a süllyedést.
- Mivel az angol a szakma nyelve, nem okoz fennakadást a légterek közti átadás. Itt a magyar és a szlovák irányítók is egy nyelvet beszélnek - büszkélkedett Kovacsics Tamás légiforgalmi irányító csoportvezető.
A szolgáltató elsődleges feladata a repülés biztonságának és folyamatos áramlásának fenntartása. Ehhez Magyarországon a világviszonylatban is legfejlettebbnek tartott - részben magyar fejlesztésű - technológia áll a személyzet rendelkezésére.
Délelőtt két és fél óra alatt egy előadáson elmagyarázták, hogyan működik a Budapesti Légiforgalmi Irányító Központ. Majd megmutatták, hogyan kell értelmezni a radarképet. Simán megértettük, hogy a pilóta és az irányító közti kommunikáció alapadatait a képernyőn a repülőgép helyzetét mutató jelhez kapcsolt címke rögzíti, ez nyolc, a repülési helyzetnek megfelelően változtatható adatból áll. A betűk és számok kombinációjának feloldása azonban már okozott némi nehézséget.
A szimulátorban, ahol a légiforgalmi irányítók képzése folyik, kipróbálhattuk a tanultakat. Nem nagyon bíztunk a sikerben, a rádiótávbeszélő-kifejezésekkel kombinált feladatok teljesítése szinte lehetetlennek tűnt már elméletben is.
Egy irányító 10-12 géppel tud foglalkozni egy időben, óránként 35 gépet irányít. Nekünk a próbán feleennyivel kellett volna boldogulni. Megpróbáltuk elismételni a rádiós ABC, a légijármű-hívójelek és számok, valamint az ezeket összekötő angol nyelvű utasítások kaotikus kombinációját. Eléggé ügyetlennek bizonyultunk - a szimulátorban a pilótákat helyettesítő légiforgalmi irányítók és oktatók nem kis derültségére.
Az Airspace szimuláció megpróbáltatásait követően az irányító központban vezették körbe az újságírókat, ahol az év minden napján, napi 24 órában látják el a Magyarország légterében zajló forgalom irányítását.
A légiforgalmi irányítók képzése házon belül történik kétéves tanfolyam keretében. Az idén 182 jelentkező közül tizenhatan feleltek meg a pályaalkalmassági teszten. (Ilyen tesztet mindenki csak egyszer próbálhat meg az életben!) Közülük kilencen kezdhették meg a tanfolyamot.
A felvett diákokkal a HungaroControl tanulmányi szerződést köt és havi 120 ezer forint ösztöndíjban részesülnek a hat hónapos elméleti és az azt követő szimulációs felkészítés során. A tanfolyam elvégzését követően kötelező további 400 óra - körülbelül egy év alatt teljesíthető - mentor melletti gyakorlás, ami már „élesben" megy. A képzésbe felvett diákoknak általában a fele jut el eddig.
A légiforgalmi irányítóknak minden évben kötelező megerősítő vizsgát tenniük, illetve a technikai fejlesztésekkel is lépést kell tartaniuk. Egy irányító kiképzése kb. tízmillió forintjába kerül a vállalatnak. Bár ez európai vizsga, mindenütt érvényes az unióban, mégsem jelentős az elvándorlás. Igaz, a szakszolgálati engedély önmagában nem jogosít fel más légtérben való irányításra, külön vizsgát kell tenni az egyes légterek ismeretéről.
A HungaroControl Zrt. a gazdasági válság ellenére 24 milliárd forint bevételt prognosztizált 2009-re. Ennek egyik oka a jelentős átmenő forgalom. A cég bevételének 80 százaléka ebből származik. Ez főként a magas színvonalú szolgáltatásnak és a Magyarországon érvényben lévő relatíve alacsony légtérhasználati díjaknak köszönhető, ami igen vonzóvá teszi hazánkat a légitársaságok számára.
A hatályos jogszabályok szerint a légiforgalmi irányítást külföldi szolgáltatók is elláthatnák, erre van példa más európai országokban. A forgalommal arányosan Magyarország területének két fő irányítószektorát földrajzi és magassági egységekre való felosztás segítségével nyolcig bővíthetik, ez elegendő kapacitást biztosít a jelenlegi forgalom mellett. Így azután nincs is nálunk az európai viszonylatban gyakori kapacitáshiányból adódó forgalomkorlátozás.
A légiforgalmi irányítás jövőjét az úgynevezett közös európai égbolt program megvalósítása jelentheti. Ez javíthatná az irányítás hatékonyságát, rövidíthetné az útvonalakat és ezen keresztül csökkenthetné az üzemanyag felhasználást és a környezetszennyezést. Ez nemcsak gyorsabb közlekedést biztosítana, de a pilóták munkáját is megkönnyítené. - Ehhez szinkronizálni kellene a kontinensen használt irányítórendszereket: a légi járművek felszereltsége majdnem tökéletes, a földi technológiát kell fejleszteni - magyarázta Náfrádi Attila szimulátor részlegvezető.