Bár a macskamentés is a tűzoltók feladatkörébe tartozik, és számos esetben segítettek is, mostanra annyira megnőtt az ilyen hívások száma, hogy nem győzik a munkát. Az utóbbi 6 évben 60 százalékkal emelkedett az ölebek - nemcsak macskák, hanem más házikedvencek - mentésének lakossági igénye, és immár átlagosan 14 óránként száguldhatnak tűzoltók csapdába került állatok segítségére. Akadt már köztük kéménybe szorult csimpánz, fejével edzőgépben rekedt kutyakölyök, ugyancsak fejével kézi dobba szorult macska.

A tűzoltók a szűkösebb pénzkeretek miatt is szeretnék, ha nem szalajtanák őket rögvest minden egyes fán rekedt macskához, hanem a gondatlan gazdik előbb az állatvédőket hívnák segítségül, aztán ha ők nem boldogulnak, végső esetben következhetnek mégis a tűzoltók.

"Aggasztó, hogy amíg a tűzoltók macskát mentenek, addig nem tudnak valódi katasztrófákkal foglalkozni. Ráadásul minden egyes macskamentés pénzbe kerül, az adófizetők pedig ezekben a szűkös időkben egyre gyakrabban kérdik, hogy miért kell nekik ilyesmit pénzelni" - idézte Ron Dobson tűzoltóparancsnokot a The Daily Telegraph című brit lap.

Az állatmentők részéről Klare Kennett szintén azt tanácsolja a lakosságnak, hogy előbb őket hívják, emellett hangsúlyozza, hogy ne dramatizálják túl a helyzetet, mivel sok állat magától is megoldja a gondját.

"Ha valaki macskát lát egy fán, hagyja ott egy napig. Csak akkor hívjon minket, ha másnap is ugyanott vesztegel az állat - mondta Kennett és az állatokért túlzottan aggódó emberek megnyugtatására feltette a kérdést: "Látott már valaki fán macskacsontvázat?"

A londoni állatmentések több mint fele macska-, negyede kutyaügy - olvasható a lapban.