Az ősembertan történetének eddigi legnagyobb felfedezéseként emlegették öt évvel ezelőtt a mindössze egyméteres testméretéről rögvest hobbitnak elnevezett lényt, akinek nyolcezer éves koponyáját 2003 szeptemberében találták meg egy indonéz szigeten.

Az indonéz szigetvilág esőerdeinek egy barlangjában fellelt ember négyszáz köbcentiméteres, azaz csimpánznyi méretű agya és termete ellenére törpeelefántokra és óriáspatkányokra vadászott, tutajt épített, kőszerszámokat készített, sőt valószínűleg beszélt is. A szigeten egy majdnem teljes, valószínűleg női csontváz került elő - koponyával, alsó állkapoccsal és a fogak többségével -, legalább hat másik egyedtől származó fogak és csontok társaságában. Az Ebu névre keresztelt hölgy legalább húsz évet élt. A csontok mellett jól megmunkált kőeszközt is találtak.

Már korábban felvetődött, hogy a Homo sapienstől gyökeresen eltérő, újonnan felfedezett emberfajról - a Jáva-sziget közelében található Flores-szigetről hivatalosan Homo floresiensisről - van szó, és nem a mai ember olyan, kis termetű változatáról, mint például a pigmeusok, akiknek agymérete megegyezik más mai emberekével. A Nature-ben most két újabb feltevés jelent meg az indonéz leletről.

William Jungers, az amerikai Stony Brook Egyetem munkatársa a hobbitok lábát elemezte. Szerinte hihetetlenül emberi, ugyanakkor hihetetlenül primitív. Sokkal primitívebb, mint az akkor élt embereké. Erre nem magyarázat, hogy elkülönülten éltek a szigeten. Eleanor Weston és Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai - az állatvilágból származó analógiák alapján - ugyancsak arra a következtetésre jutottak, hogy egy új humán fajról van szó.

Kordos László paleontológusprofesszor ugyanakkor kitart korábbi véleménye mellett. Az indonéz lények szerinte jellegzetes, úgynevezett szigeti bennszülött-populáció termékei. Hosszú időn át egymás között szaporodó, belterjes közösségről van szó. Az új faj felvetése csupán egy ötlet, és nagyon jó üzlet.

A Homo sapiens 200 ezer évvel ezelőtt alakult ki, a vele egy időben élő Neander-völgyiek 35-40 ezer évvel ezelőtt pusztultak ki. Azóta egy emberfajt ismerünk. A törpe növés kialakulása a természetben gyakori jelenség. A legutóbbi jégkorszak idején például Málta szigetén érdekes változások mentek végbe. A kis egyedszám miatt egymás között szaporodó, s így bizonyos tulajdonságokat felerősítő állatok között egyméteres törpeelefántok, törpevízilovak éltek.