A XXI. század első influenza típusú világjárványát a madárinfluenza kórokozójától, a H5N1 jelű vírustörzstől várták a szakértők. Bár az elmúlt években rendre felütötték a fejüket megbetegedések, a gócok mindig elszigeteltek maradtak, és mindig sikerült megakadályozni a nagyobb járványok kitörését a beteg emberek és környezetük elkülönítésével, illetve a megfertőződött vagy a fertőzés veszélyének közvetlenül kitett háziállat-populációk kiirtásával. A lokalizációs kísérletek azért lehettek eredményesek, mert nem következett be az, amitől a tudósok a legjobban féltek: az állati és az emberi vírustörzsek génállománya nem kombinálódott, azaz nem alakult ki olyan vírus, amelyet az állatok is továbbadhatnak, ugyanakkor az emberre is át tud terjedni, humán megbetegedést okozva.

Most viszont - az eddig rendelkezésre álló információk alapján - éppen ez történt: Margaret Chan, a WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) főigazgatója szerint Mexikóban egyértelműen a H1N1 jelzésű vírus egyik állati eredetű törzse okozott megbetegedést emberekben, ami potenciálisan világjárványt jelent. A WHO járványügyi szakbizottságának hétvégi genfi ülése után közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az esetet, kinyilvánítva, hogy a járvány más országokra is áterjedhet.

A vírus ahhoz a törzshöz tartozik, amely a XX. század elején a spanyolnáthajárványt okozta. Most egy olyan változat jött létre, amely a madár-, a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja, így feltehetően madarakban, sertésekben és emberekben is tovább tud terjedni - ráadásul az ember nemcsak hordozó lehet, hanem ki is tud fejlődni benne a betegség. Ezért a WHO szakértői szombaton eljárási protokollt adtak ki a klinikai laboratóriumok számára, hogy minél hamarabb azonosítani tudják az esetleges betegeknél az új, minden korábbinál szigorúbb óvintézkedéseket indokoló vírustörzs jelenlétét.

Tegnapi estig nem bizonyosodott be, hogy a vírus bekerült volna Európába, de Spanyolországban három embert már orvosi megfigyelés alá helyeztek, akik nemrég Mexikóban jártak.

Az Egyesült Államokban egészségügyi szükséghelyzetet rendeltek el megelőzés céljából.

- Járványveszély egyelőre nincs, de a hazai járványügyi hatóságok megkezdik az utazók és a háziorvosok tájékoztatását az új, Mexikóból induló influenzamegbetegedéseket okozó járványról, a megelőzésével kapcsolatos teendőkről - nyilatkozta a Népszabadságnak Falus Ferenc országos tiszti főorvos vasárnap este. Mindez azt jelenti, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy bármilyen gyanús tünet esetén a betegeket azonnal küldjék orvoshoz.

Bujdosó László, a Pandémia Prevenciós Bizottság elnöke hétfőre összehívta a testületet, hogy tájékozódjanak a sertésinfluenzáról. A bizottság megtárgyalja, hogy melyek a legfontosabb lépések, ha bebizonyosodna, hogy világjárványról van szó. Bujdosó szerint az a legmegdöbbentőbb, hogy a vírus trópusi körülmények között, melegben is terjed. - Még az idősebb virológusok is csak egyetlen nyári influenzafertőzésre emlékeznek (ez a nyolcvanas években volt), és az is lokális maradt. "Vehemens"
influenzajárvány azonban még nem fordult elő ebben az évszakban - hangsúlyozta. A magyar szakemberek most megpróbálnak mintát szerezni a vírusból. Várhatóan napokon belül elkészül a kórokozó nemzetközi meghatározása, és ennek alapján elvileg el lehet készíteni a védőoltást is.

Magyarország - az elmúlt években a madárinfluenza-pánik miatt kiépített, mindmáig felesleges kapacitások révén - influenza-nagyhatalomnak számít, így akár be is tudnánk kapcsolódni a vakcina előállításába. Egyes szakértők szerint ugyanakkor a hatékony védekezés esélyeit gyengíti, hogy - az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDCP) adatai szerint - a H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztensnek bizonyult az eddig ismert legeredményesebb oltóanyaggal szemben.

Ami a betegség kezelését illeti, Mexikóban most a lakosság a vírus szaporodásának lassítására úgynevezett Tamiflu nevű orvosságot kap. Szükség esetén ez a szer is a magyar lakosság rendelkezésére áll, mert az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet raktáraiban a kormányzat már a madárinfluenza ellen készülődve beszerezte.

Az már biztosnak tűnik, hogy a megbetegedés Közép- és Észak-Amerika mellett - vasárnap este nyolc New York-i diáknál is azonosították a megbetegedést okozó vírust, ők egy mexikói kirándulásról tértek nemrégiben vissza - egy másik kontinensre is eljutott. Tony Ryall, Új-Zéland egészségügyi miniszterének bejelentése szerint tíz, korábban Mexikóban járt középiskolás diák nagy valószínűséggel sertésinfluenza-fertőzést kapott. Egy tizenhárom fős csoport szombaton tért haza, és tíz diák tesztje pozitívnak bizonyult, de egyelőre egyikük állapota sem súlyos. Az eredményeket elküldték az Egészségügyi Világszervezet (WHO) melbourne-i laboratóriumába. Jelenleg 25 embert tartanak karanténban sertésinfluenza-gyanúval Új-Zélandon.

Mexikóvárosban vasárnap zárva maradtak a múzeumok, törölték a nyilvános rendezvényeket, a hét utolsó napján esedékes két első osztályú labdarúgó-mérkőzést pedig zárt kapuk mögött játsszák. A helyiek tartalékkészleteket halmoztak fel palackozott vízből és konzervekből, a templomba járókat arra kérte a katolikus egyház, hogy maradjanak otthon, és tévén nézzék a vasárnapi istentiszteletet, a fővárosi iskolák és egyetemek május 6-ig zárva maradnak. A rémült, tanácstalan turistáknak azt javasolják a hatóságok, hogy viseljenek egészségügyi maszkot. Bezáratták az éjszakai mulatók 70 százalékát, miként a mozikat is. Több latin-amerikai ország rendelt el egészségügyi riadót vagy jelentett be megelőző intézkedéseket. A kolumbiai fővárosban, Bogotában orvosi vizsgálatnak vetettek alá öt, Mexikóból érkezett utast, akik a betegség tüneteit mutatták. Peru, Chile, Costa Rica és Ecuador egészségügyi hatóságai is fokozták az ellenőrzést.

Amennyiben a kórokozó világszerte megjelenik és tömeges megbetegedéseket okoz, ez lesz az első világjárvány a történelemben, amellyel az emberiség az egészségügyi csúcstechnológia teljes fegyverzetét (az immunológia mellett például a génsebészet eszköztárát) bevetve veheti fel a harcot; és az első pandémia, amelynek tovaterjedését a televízió és az internet segítségével élőben követhetjük nyomon. Ám a védekezés és az információáramlás luxuskörülményei ellenére egy pusztító járvány veszélye nagyobb, mint korábban bármikor. Ezt egyrészt a megnövekedett mobilitás, a sok millió utazó okozza, másrészt pedig az, hogy nincs olyan ellenszer, illetve járványügyi intézkedés, amely egyszerre lehet hatékony emberek, madarak és négylábúak között.

Elővigyázatos mexikói egy falfestmény előtt