A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer atyjaként szokták emlegetni a 99 éves korában április 24-én elhunyt Mosonyi Emil professzort. A tények azonban másról vallanak: amikor megkötötték a magyar-csehszlovák vizes szerződést, 1977-ben, a világhírű vízépítő már 13 éve Németország nyugati részén, Karlsruhéban professzorkodott. 1956-os múltja miatt mennie kellett ugyanis.

Mosonyi Emil 1934-től műegyetemi tanársegéd, majd 1942 és '48 között a Vízerőügyi Hivatal vezetője volt. A dunai vízlépcsőre 1937-ben Bornemissza Géza akkori közlekedési miniszter tett először javaslatot
a parlamentben. Mosonyi Emil 1942-ben kidolgozott ugyan egy elgondolást a nagymarosi vízerőműre, de Kállay Miklós miniszterelnök kívánságára nem ezzel, hanem a kárpátaljai és észak-erdélyi völgyzárógátas vízerő-hasznosítási lehetőségekkel foglalkozott. Később az 50-es évek elején felmerült egy közös magyar-csehszlovák dunai erőmű terve, amelyben a Mosonyi által is támogatott egyik változat a magyar területen vezetett üzemvízcsatorna lett volna, ám Gerő Ernő leállíttatta a munkát. 1956-ban Mosonyi Emil fontos szerepet vállalt a műegyetemi forradalmi megmozdulásokban, majd 1957-ben nem volt hajlandó magát "félrevezetettnek" nyilvánítani, ezért elveszítette a katedráját. 1964-ben emigrált. Idehaza távollétében elítélték, vagyonától és akadémiai tagságától megfosztották. Csak 1991-ben vették vissza az Akadémiára.

Emigrációja alatt - számos ENSZ-megbízást ellátva - a harmadik világ több államában is dolgozott öntözési és vízellátási munkákon. "Hogyan mondhatták róla, hogy a Kádár-rendszernek nyújtott segítséget, amikor itthon börtön várta, és ki volt tiltva az országból?" - vetette fel három évvel ezelőtt Vágás István, aki védelmébe vette az akkor újfent Bős miatt támadott professzort. 2006-ban Széchenyi-díjának jogosságát vonták ugyanezért kétségbe. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök szerint a kitüntetés szakmai alapon nem volt kifogásolható. A világ legelismertebb vízerő-hasznosítási szakemberének kutatásai tették viszont lehetővé a XX. század egyik legnagyobb vízügyi alkotásának, a Duna- Rajna-Majna-csatorna különleges hajózsilipjeinek korszerű és gazdaságos kialakítását.

Mosonyi Emilt az MTA saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. (Ö. Z.)