A torlódások történetéből

2009-04-25

Nem tudom, megírja-e valaki a pesti dugók történetét, de ha igen, ez a kép majd adalék lehet hozzá: közlekedési dugó Budapesten, a virágzó szocializmus idején. Mikó László fotója 1967 augusztusában készült a Soroksári úton, azt illusztrálandó, hogy elkezdődött az útvonal korszerűsítése a Boráros tér és a Közvágóhíd között. Mi más is okozott volna fennakadásokat akkor, mint a lázas építőmunka? Épp csatornának ássák az árkot. Itt épül az 1967-re tervezett 59 kilométernyi új, budapesti csatorna egy része. A háttérben már ott fekszenek a méteres átmérőjű csövek. A munkálatok pedig szokatlanul nagy torlódásokat okoznak. Ameddig a szem ellát, talán egészen a Petőfi hídig kígyózik a kocsisor.

Lapunk nyilván a jótékony elrémisztés szándékával közölte ezt a hírképet, hogy megpróbálja rávenni az autósokat, kerüljék el a "kritikus" útszakaszt. Egy ilyen dugótól mi már nem rémülnénk meg annyira, hisz ma szinte permanens dugóban élünk, rakpart- és körútfelújítások, valamint legújabban metróépítés közepette, tízszer annyi autóval, mint a hatvanas években.

Amikor ez a kép készült, a statisztikai évkönyv szerint 55044 személyautójuk volt a budapestieknek. Negyven év múltán, 2007-ben már több mint tízszer ennyi: 596640. Érdekes, hogy a korabeli teherautó-állományról nem találni adatot, azt sem, hogy milyen típusúak futottak. De ezt úgyis elmondja nekünk
a kép.

Mindjárt itt, az előtérben láthatjuk az utak akkori királyát, a ZIL-t. Fiatalabbak már talán nem is emlékeznek legömbölyített, kék kasztnijára, fehér pofájára. Ezerszám futott belőle a hatvanas évek második felében és a hetvenes években. Talán Csepelnél is több. Ma kuriózum, ha egy-egy feltűnik: utoljára 2001-ben említi nevét a statisztika: akkor 184 volt még Budapesten.

Viszont ez a menő kisbusz, itt elöl, nem volt jellemző, úgy emlékszem. Annál jellemzőbb a ZIL mögötti busz, az Ikarus 620-as, amelyből 1959 és 1970 között 935 futott a BKV-nál.
A hátrébb sorakozó öreg teherautók már nem felismerhetők nekem, de ott a kordon sarkánál jön még egy régi ismerős, egy Robur.

Érdemes megfigyelni az üres platókat, s hogy a ZIL-en két kocsikísérő is ücsörög. Ez akkor így volt szokás. Talán szenesek lehetnek. Vessünk csak egy pillantást a csatornaépítőkre is! Ami szokatlan rajtuk: mindenki dolgozik.

A Soroksári út még kockaköves, a Duna felől még gyárak állnak. Ma már ez a vidék sem ilyen. A gyárak helyén új bérházak találhatók, az út aszfaltos, s a sínek sem az úttesten futnak. De a vas villanyoszlopok megmaradtak, az úttesten pedig a csatornafedők jelzik, merre dolgoztak 1967-ben az építők.

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő-sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.