Hagymamentés még időben
A hagymás jelzővel általában egymástól meglehetősen távoli rokonságban álló növényeket illetünk. Botanikai besorolás szempontjából a hagymások csoportosítása tulajdonképpen egyszerű. A fajokon belüli változatok azonban külalak, igényesség szerint olyannyira eltérőek, mintha nem is állnának egymással rokonságban. A hagymás növényeket a virágzásuk szerint is be lehet sorolni tavasszal, nyáron és ősszel nyílókra. A legkorábbiak egyebek mellett az amarillisz, az írisz, a jácint, a gyöngyike, a hagymavirág, a krókusz, a kockásliliom, a szellőrózsa vagy a tulipán. Nyáron és ősszel nevel virágot a begónia, a borostyánlevelű ciklámen, a dália, az írisz, az inkaliliom, a kardvirág, a kikerics, a korbácsliliom, a liliom, a madársóska, a rózsanád (Canna), a tölcsérvirág és a sáfrányfű. Így egy-egy ágyás többször is használható. Az éppen pihenő hagymák felszedhetők, konzervként raktározzák az életerőt.
A legelterjedtebbnek a tulipánok számítanak. Ahhoz, hogy a kert tavasszal színpompás legyen, a tulipánhagymákat ősszel kell elültetni. Olvasóink idén is kérdezik: mi a teendő az elvirágzott hagymákkal. Maradhatnak a földben, de fel is szedhetők. A virágzást most befejező hagymákat még azelőtt fel kell szedni, hogy a nyár közepére teljesen behúzódnak, mert akkor jövő tavaszig, az új kihajtásig végleg eltűnhetnek. Az elvirágzott virágtengelyeket ki kell csípni, vagy le kell vágni. Van, aki a leveleket is levágja, megkurtítja, a földbe tapossa. Ezzel a hagyma visszahúzódása segíthető, de ha nincs szükség a helyére, akkor békén lehet hagyni a növényt, és nyárra magától pihenőre húzódik. A virághagymákat csak akkor szabad felszedni, ha a talaj feletti részek már elsárgultak vagy visszahúzódtak. A hagymák csak ekkorra fejlődnek ki teljesen és alakították át a tápanyagokat raktározhatóvá. A felszedhető egészséges hagymák már nem fehérek, felületüket sötétbarna, lehámló pikkelylevelek borítják. A felszedéskor (szerencsések, akik valahogy jelölték a különböző színváltozatokat) nagyság szerint rendezni kell a hagymákat. A kicsik a fiókák. Ezek nem hoznak virágot, előbb hizlalni kell őket, hagymaiskolában a helyük.
A tulipánhagymákat néhány centis szárral kell felszedni (ezért nem szabad a leveleket tőből levágni), és kis csomókba kötve, árnyékos, szellős helyen kell szárítani. Ha sikerült a szárítás, akkor lapos dobozokban, hosszú szárú zoknikban lehet az ültetés idejéig pihentetni, raktározni. A tulipánoknak szeptemberig kell várniuk, hogy új helyükre kerüljenek. A hagymák szeretik a meleget, ezért, ha lehet, ne a pincében, hanem a padláson tárolják.
Más, közönségesnek mondott hagymásokat, például a hóvirágot, sáfrányt, fürtös gyöngyikét, tőzikét nem kell felszedni. Sarjhagymáikkal és gumóikkal sűrű virágszőnyeget alkotva elszaporodnak.
A begónia gumóit mostanában lehet jól megtrágyázott és fellazított ágyásba ültetni. A kertbe a magasra növő hagymásokból egy-egy csoportba 5-7-et érdemes ültetni, így sokkal jobban mutatnak, mint ha egyesével dülöngélnek a szélben. A karcsú növényeknél támaszról is gondoskodni kell. Aki nem földbe, hanem cserépbe vagy vályúba ültet, jó, ha tudja, hogy a hagymát kétszer olyan mélyre kell ültetni, mint amekkora az átmérője. Az edényes hagymásokkal vigyázni kell, nem szabad őket túlöntözni.
Legközelebb a gyep színesítéséről, a mobil kertekről írunk.
Péntektől vasárnapig a budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusa, az egykori Kertészeti Egyetem az idén 22. alkalommal rendezi meg a dísznövény-szakkiállítást és -vásárt, ami a budapesti tavasz legnagyobb ilyen rendezvénye. A jövő héten szombattól pedig a Pest megyei Csemőn, a legvirágosabb magyar falu díjat nyert, és az európai versengésben is helyezett településen rendeznek virágvásárt, és az anyák napja tiszteletére Anyám Tyúkja elnevezésű főzőfesztivált.
