El vagyunk tájolva
Képesek vagyunk-e Magyarországon a világ fejlett építészeti eredményeit meghonosítani, és olyan fenntarthatóbb, környezettudatos építésre áttérni, amely élhetőbb, egészségesebb, klímabarát és emellett nem is drágább, nem kevésbé komfortos? - tette fel néhány szakember a kérdést, és bizonnyal igennel feleltek erre, mert huszonkét magánszemély megalapította az ezt a célt szolgáló egyesületet.
A Los Angelesben dolgozó Márfi József építész szerint a világ 36 országában működik a World Green Building Council nevű szervezet egy-egy helyi bázisa - olyan, mint a most alakult magyar szervezet. Fegyverneky Sándor országos főépítész tapasztalata az, hogy a környezettudatos épületekre alig kell valamivel többet költeni, mint a hagyományosra. Az igazi tudomány az ilyen házak tájolásában, az építésnél használt anyagokban és a tervezésben keresendő. Attól is környezettudatos egy ház, hogy az építésével használt anyagok az épület elbontásakor - nyolcvan-száz év múltán - sem jelentenek környezeti terhet. A gazdasági válság egyik legfontosabb üzenete a főépítész szerint az, hogy másfajta épületeket kell létrehozni. A környezettudatossághoz szükséges technológiák bárki számára hozzáférhetőek.
A környezettudatosság propagálását vállaló szervezet szerint a GDP hat százalékát adó és négyszázezer munkahelyet biztosító magyar építőipar 2013-ig 1800 milliárd forintnak megfelelő uniós pénzből épít vagy újít fel valamit - hidat, házat, hulladéklerakót. Nem mindegy, hogy miként. Ahogy eddig, vagy környezettudatosan.
Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem profeszszora szerint a klímaváltozás hátterében az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid kibocsátása áll. Ha meg akarjuk előzni a bolygó élhetetlenül magas felforrósodását, drasztikusan csökkenteni kell ezt. (A legrosszabb forgatókönyv beteljesülése esetén hazánkban 2100-ra a nyarak átlaghőmérséklete 9 Celsius-fokkal lesz magasabb a jelenleginél.)
A légszennyezés visszafogásában a legnagyobb tartalékok éppen az épületeknél keresendők. Nem véletlen, hogy a környezettudatosabb országok azt tervezik, hogy rövid időn belül csak passzív vagy minimális energiaigényű házak építését engedélyezik. Ürge-Vorsatz Diana szerint a fűtési és a világítási célú energiaigény minimalizálása mellett a légkondícionálók használatát is el kell kerülni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tájolással, árnyékolással, szigeteléssel ez a cél is elérhető. (A Knauf Insulation felmérése szerint az Európai Unió átlagához viszonyítva a kelet-közép-európai épületek egy négyzetméterre vetítve 25 százalékkal több energiát használnak fel azért, mert nincsenek megfelelően szigetelve.)
A Nagy-Britanniában útnak indított "Nagy Átalakítás" projekttel a szigetországban 2050-re a jelenlegihez képest 80 százalékkal tervezik csökkenteni a háztartások energiafogyasztásából adódó szén-dioxid-kibocsátást. A brit energiahatékonysági fejlesztések megvalósításának kulcsa egy újszerű támogatási és ösztönzési rendszer. Az energiahatékonysági fejlesztések kezdő részletét/önrészét egyszerű finanszírozási mechanizmusokon keresztül az energiaszolgáltatók állják, amelyet az energiaszámla összegében elért megtakarításából, 25 éven át fizet vissza az ingatlan tulajdonosa. Így sem a költségvetésnek, sem a lakosságnak nem jelent megterhelést a fejlesztés. Ezen túlmenően az ingatlan tulajdonosát a kormányzat további energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására ösztönzi azáltal, hogy az ingatlan vásárlása után fizetendő illeték az épület energiahatékonysági teljesítményétől függ. (Ö. Z.)
