Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója rámutatott: jelenleg egyetlen téglagyár sem működik Magyarországon, pedig itt az építési szezon, de kereslet nincs a piacon. A Wienerberger vállalta, hogy év végéig nem mond fel 600 dolgozója közül senkinek, inkább vállalja a 3-4 milliárd forint többletkiadást, ami a műszakpótlék nélküli bért jelenti a gyárak állásidejére.

Az ügyvezető elnök levezetése szerint egy 25 millió forintba kerülő lakás után 5 millió forint áfa, közel 4 millió szja és tb-járulék, az egyéb kisebb tételekkel együtt pedig összesen 11,75 millió forint kerül az állam kasszájába. Ez a vételár 47 százaléka. Ebből lakásonként 2,4 milliót fizet vissza az állam szocpolra, és 2,8 millió forintot kamattámogatásra. A kamattámogatást csak 4 évre számolták, mivel akkorra bevezethető az euró Magyarországon, és nem lesz szükség erre a kiadásra. Látható, hogy a kiadás felét sem éri el a bevételnek - mutatott rá Maráczi Zsolt.

Hozzátette: a számokat 10 ezer lakásra is kalkulálták, ennek lett a végeredménye az, hogy a megépült lakások után az államnak 48 milliárd forint bevétele keletkezik a támogatások levonása után, míg ha nem épül meg ennyi lakás, akkor 17,5 milliárd lesz a kiadása, bevétel nélkül.

Az egyesület február végén megvizsgálta, hogy az uniós országok milyen intézkedéseket tettek a válság hatására a lakásépítés területén. A legtöbben a szociális lakásépítés támogatását, illetve az energetikai felújítás támogatását növelték.

Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke kifogásolta a lakáspolitika hiányát, és azt, hogy az építésügynek nincs egységes irányítása. Idézte a KSH adatát, amely szerint a múlt év második felében használt lakásra 563 milliárd, újra pedig mindössze 230 milliárd forint hitelt vettek fel Magyarországon. Az idén eddig egyetlen lakásépítési projekt sem indult - vázolta a helyzetet az elnök.