Herr Gellért
Pecz Samu a Gellért Szálló pályázatán is indult, és a bírálóbizottságtól 7 szavazatot kapott, akárcsak a nála is sokkal híresebb Alpár Ignác. Kevésbé neves építészek előzték meg őket: 8 szavazattal Sterk Izidor, tízzel a Sebestyén Artúr - Hegedűs Ármin páros. Ők hárman jegyzik a budapesti szecesszió egyik legutolsó s legérettebb remekét.
A Gellért-hegy alól föltörő remek és bővizű gyógyforrások már kilenc százada írott forrásokból is csobognak. A hegy barlangját lakó Iván remete a barlangja alatti sáros tóba küldte a hozzá zarándokló betegeket, és talán a gyógyvíz vonzotta ide a csúzos boszorkányokat is, akiknek a boszorkányperek tanúsága szerint a Gellért-hegy volt a gyülekezőhelyük. A "sáros fürdő" később a "szüzek fürdője" lett, mert a török időkben állítólag a budai pasák háremeibe szánt szüzek tisztaságát őrizték a fürdőépületekben. A kevésbé szüzek Evlia Cselebitől értesülhettek róla, hogy az itteni víz kiválóan gyógyítja a francúz kórt (is).
Megnyitása idején a Gellért volt Európa legkorszerűbb gyógyszállója, csak rosszkor nyílott meg. Jött a kommün, jött a Horthy. A fővezér nagyjából ott állította meg a fehér lovát, ahol a német úr belehunyorog a masinájába. Ott dörögte bele a büdös fővárosi légbe, hogy az "ország piszka" folyt össze Budapesten, mely "a nemzet megrontója" lett. A dörgéssel végezvén bevonult a szállodába, ahol az ideiglenes főhadiszállását berendezték.
A két háború között élte a Gellért a fénykorát. Megépült a hullámfürdő, a pezsgőfürdő, nyüzsögtek benne a celebek. Aztán a háborúban minden elpusztult. A főfalakon kívül szinte semmi nem maradt.
A 60-as években kinyílt az ország, legalábbis ahhoz képest, amennyire előtte zárva volt. 1963 és 1968 között több mint négyszeresére nőtt a hozzánk utazó külföldiek száma, s már nyolcadannyian jöttek, mint amennyien most! Kellettek a szállodák. Épült az Intercontinental, a Budapest körszálló. A hatvanas évek elejére már kívülről és távolabbról nézve a Gellért is majdnem olyan volt, mint régen. Később már belülről is olyasféle lett.
1967-ben az átlagfizetés közeledett a kétezer forinthoz, a menü ára pedig az előkelő helyeken a húszhoz. Ma a Gellért Sörözőben a menü 2600 forint. Igaz, a mai nettó átlagfizetésből nem jön ki száz menü, de azokat a menüket régen sem az átlagfizetésből ették.
Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő-sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.
