Árcsökkenés az építőiparban
Magyarországi építkezések adataira támaszkodva rendszeresen tesz közzé elemzéseket a Business Media Magyarország Kft. Baudata Divíziója és az Archigram Kft. Legfrissebb kiadványuk több tízezer projektből válogatott 6750 objektum fajlagos áradatait tartalmazza. E projektek összköltsége 3100 milliárd forint.
A szakemberek számításaik eredményeképpen három jelenségre hívják fel a figyelmet.
1. A magasépítésben csökkentek a vállalkozói árak. A szakemberek hangsúlyozzák: tudják, hogy ez a mérés ellentmond a KSH adatainak, ám ők a bérek, az építőanyagárak és a közterhek növekedése ellenére a generálkivitelezői árak csökkenését tapasztalták. A magasépítésben 1,4 százalék a mérséklődés.
2. A versenyszektor húzóágazataiban is visszaesést láttak: az irodaházak, a bevásárlóközpontok, a gépgyártó csarnokok és az ipari raktárak körében ötszázalékos vagy még nagyobb árcsökkenést mértek.
3. Az infrastruktúra néhány területén, így például a gáz- és vízvezetékek építésében, hulladékkezelők létesítésében azonban árnövekedést mértek. A mélyépítésben összességében 5,3 százalékkal nőttek a fajlagos építési költségek.
Fontos tudni, hogy az adatok, amelyekre az elemzés támaszkodik, nem elsősorban az árak változását, hanem az általános műszaki tartalommal összefüggő építési árszínvonalat mutatják. Jó példa erre az ipari épületek több éve tartó, messze az átlag feletti drágulása. E mögött ugyanis az igényszint, a műszaki tartalom javulása áll, hiszen az acélszerkezetek, a szendvicspaneles csarnokszerkezetek elterjedése emeli az átlagminőséget - ezáltal a költségszintet is. Éppen ezért a műszaki tartalom színvonalának változása, így az árszínvonal módosulása az építőipari ágazat konjunktúrájának fokmérője is lehet.
E logika lapján a szakemberek az év egészére stagnálást vártak, ám a tényleges számok az óvatos becslésüket is alulmúlták: enyhe árcsökkenést figyeltek meg.
Most úgy vélik, a válság hatására az árak várhatóan még további 1-2 százalékkal csökkenhetnek. A számok értelmezéséhez persze azt is érdemes észben tartani, hogy a magyarországi költségadatok egy része az építtetői-befektetői szándék miatt "fedett", és ezért nem is kerül be az adatbázisba, míg más esetben bekerül ugyan, de torzítva.
Az adatok azt jelzik, hogy némely felújítások fajlagos árának növekedése mellett az egyházi épületek 12,4 százalékos, a vegyes üzletek 10,1 százalékos, a könnyűipari csarnokok 9,4 százalékos, illetve a családi házak 6,6 százalékos áremelkedése volt a legjelentősebb. Valószínűleg központi beruházások magyarázzák a kollégiumok 4,8 százalékos, a kórházak 3,8 százalékos és a rendelők 3,5 százalékos költségemelkedését.
Reálértékben már nem, de nominálisan még nőtt az általános csarnokok négyzetméterára is (1,4 százalékkal). Az utak, útfelújítások illetve csatornák ára lényegében nem változott, a hivatalok fajlagos ára egy százaléknál kisebb mértékben csökkent.
A közszféra számos épületfajtája esetében folytatódott az árak mélyrepülése, így a sportlétesítményeké 1,6 százalékkal, az iskoláké és társasházaké 2-3 százalékkal csökkent. Nagyobb mértékben, 3-4 százalékkal mérséklődött a gépgyártó csarnokok és a mezőgazdasági raktárak, illetve az állattartó épületek négyzetméterára, s 4,7 százalékkal csökkent a bevásárlóközpontok költsége. Az irodaházak árai már második éve csökkennek, az idén 6,2 százalékkal, és hasonló mértékben, 6,4 százalékkal estek a művelődési létesítmények árai. Kiugró az ipari raktárak áresése, aminek mértéke 12 százalékos volt.
A szociális otthonok, ápolókórházak építkezésein, több mint 15 százalékos eséssel, évek óta nem tapasztalt mélypontra esett a négyzetméterár, a szakemberek e mögött a szociális otthonok finanszírozásának megváltozását, az emelt szintű otthonok támogatásának csökkentését látják.
A legdrágább épületfajtának az idén a szállodák bizonyultak, négyzetméteráruk továbbra is 280 ezer forint közelében alakul. Az árcsökkenés miatt 250 ezer forint alá esett az irodaházak, bevásárlóközpontok négyzetméterára, és ezzel azonos szintre emelkedett a könnyűipari csarnokoké. Borsos a gépipari csarnokok ára is (mintegy 240 ezer forint), valamivel olcsóbbak a kórházak, míg a művelődési létesítmények és sportlétesítmények ára 215 ezer körül van. Szintén 210 ezer forint felett alakult a családi házak négyzetméterára, ami meglepte az elemzőket, akik e házak műszaki tartalma alapján alacsonyabb árat vártak. Az magas adat azt mutathatja, hogy ezeknél az épületeknél a luxusnak komolyabb szerepe lehet.
A legalacsonyabb a mezőgazdasági épületek, illetve raktárak ára, ahol az átlagár csak 70 illetve 45 ezer forint.
