Harmincötmillió dollárt fizetett ezért az útért Charles Simonyi, ami azt jelenti, hogy minden egyes gravitációmentes napja hárommillió dollárba került. Ne sajnáljuk, az egymilliárd dollárosra becsült vagyonából futotta erre, illetve a két évvel ezelőtti, huszonötmillió dolláros űrútjára is. Simonyi magyar származását egyébként szinte csak mi említjük, a nemzetközi sajtó többsége amerikai űrturistaként szól róla.

A Szojuz TMA-13 űrhajó leszállókapszulájában Charles Simonyi mellett Jurij Loncsakov orosz és Michael Fincke amerikai űrhajós is visszatért. Az űrhajó a földet érés tervezett időpontja előtt mintegy fél órával kezdett ereszkedni. A Föld felszínétől néhány kilométerre kinyílt előbb a kiegészítő, majd a fő ejtőernyő. A kapszula közép-európai idő szerint 9 óra 16-kor ért földet. Néhány perccel később a helyszíni tévéközvetítés már kempingszékekben ülve, meleg takarókba bugyolálva mutatta a jókedvű űrhajósokat. Simonyi vidáman mosolygott, felfelé tartott hüvelykujjával jelezte, hogy minden a legnagyobb rendben.

A világ egyik legismertebb szoftverfejlesztőjeként tisztelt Simonyi mostani útján sem unatkozott: a magyar Pille sugárzásmérővel végzett tudományos kísérleteket, rádióamatőrökkel lépett kapcsolatba, tesztelte az első magyar műhold, a Masat-1 földi központját is.

Jurij Loncsakov és Michael Fincke 178 napot, Charles Simonyi 12 napot töltött az űrben. (Simonyi első útjával együtt összesen 26-ot lebegett.) Az űrállomást hat űrturista látogatta eddig meg, közülük Simonyi az egyetlen, aki kétszer repülhetett. Eddig azt hittük, hogy ő lesz az utolsó is, ám lehet, hogy még sem áll le ez a program.

A Simonyi útját koordináló Space Adventures cég ugyanis a minap bejelentette, hogy talán mégis folytatódhatnak a fizetős űrutazások az orosz űrhajókkal. Az őszre tervezett Szojuz TMA-16-ban lehet, hogy felszabadul egy hely, amelyet eredetileg egy kazah űrhajósnak szántak. Ha ezt a helyet a Space Adventures kapja, akkor a korábbi két űrturista-repülés során kiképzett tartalékok közül utazhatna valaki.