A skandináv ország energetikai szakemberei a napokban Budapesten ismertették azokat az új energiatechnológiákat és állami szabályozókat, amelyek eredményeként a környezetkímélő távfűtés az egyedi földgáztüzelés töredékébe kerül. Ott az átlagosnak számító 130 négyzetméteres lakás éves hődíja 1800 euró, ami a jelenlegi árfolyam mellett is havi 45 ezer forint költséget jelent. Ám tekintettel a jóval kedvezőbb jövedelmi viszonyokra, ez az összeg egy dán háztartás havi bevételének mindössze három százalékát viszi el; a távfűtött otthonok 96 százalékában jóval kevesebbet fizetnek a melegért, mint ha gázzal fűtenének.

Budapesten egy 50-60 négyzetméteres panellakás számít átlagosnak, a fűtési költség télen akár el is érheti a két és félszer akkora dán otthonokét, és legalább 20-30 százalékkal magasabb a gázfűtésénél. (A Főtáv adatai szerint az átlaglakás alapdíj nélküli éves hődíja 160 ezer forint - a szerk.)

A skandináv országban százéves múltra visszatekintő távhőszolgáltatásról 1980-ban alkottak törvényt. Az önkormányzatoknak fűtési tervet és megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük arról, hogy az adott településen vagy régióban melyik a legkedvezőbb, egyben legolcsóbb módozat. A legtöbb esetben a távhő az, amivel a dán háztartások hatvan százalékát melegítik.

Míg a földgázért piaci árat fizetnek, a távhőhöz önköltségi áron jutnak a dániai fogyasztók. A díj támogatást sem tartalmazhat, de a cégek profitja is csak a kapcsolt energiatermelésből nyert áram eladásából származhat. Az is a távfűtést ösztönzi, hogy a biomaszsza elégetéséért adókedvezmény jár, a fosszilis energiahordozókat (szén, olaj, földgáz) viszont különadó sújtja.

A fogyasztóbarát, olcsóbb távfűtés megteremtéséhez nálunk is határozott törvényi szabályozásra és az árképzés szigorú állami ellenőrzésére lenne szükség - mondja Szanyi Tibor, az MSZP távhőmunkacsoportjának vezetője. Ám ez elképzelhetetlen a teljes energiaár-rendszer (olaj, gáz, áram, távhő, megújuló energiák) átfogó reformja nélkül. Ezek Magyarországon bonyolult, egymástól nagyban függő szektorok. Az átalakításra a gazdasági válság alkalmat teremthet, mivel a tarifarendszer összes torzulását felszínre hozza. Ám a reformhoz politikai, törvényhozói akaratra lenne szükség; már csak azért is, mert az energetikai, különösen az erőművi lobbi a bonyolult, valójában csak a számára hasznot hozó árképzés fenntartásában érdekelt.

Szanyi Tibor szerint először a Magyar Energia Hivatal (MEH) árellenőrző szerepét kellene megerősíteni. Bár az úgynevezett Robin Hood-törvény erre június elsejével kísérletet tesz, végrehajtására felkészültebb szakemberekre lenne szükség. - A kapcsolt energiatermelésű, gázmotoros erőművek a szolgáltatóknak elvben akár ingyen is átadhatnák az áramtermelés során keletkező hulladékhőt. Miközben ebből van a legtöbb, az áramot az állam szabott áron még át is veszi az erőművektől. Ez egy torz rendszer - tette hozzá.

A szaktárca nemrég hozzálátott a megújuló energiaforrásokat szabályozó kerettörvény előkészítéséhez. Ezek "leválasztása" elvben utat nyit annak, hogy a piacuralkodó foszszilis hordozókat - a hőtartalomtól függő - különadóval sújtsák. Ez letisztíthatná az eltérő - gigajoulonként például Ajkán 2300, Budapesten 4100 forintos - önkormányzati hődíjakat. Helyükbe a hatósági egységár léphetne.

A főváros második, dél-budapesti szemétégetőjének felépítésével megoldódna a teljes körű hulladékkezelés, a csepeli központi tisztítóban keletkező szennyvíziszap elégetéséből pedig olcsó hőenergiát nyernének.