- Ha megnézzük a fogyasztás adatait, az átállítás előtti és utáni heteket vizsgálva kiderül, hogy naponta 2-4 ezer megawattórányival kevesebb energia fogy a váltás után. Ez ezer lakás éves fogyasztásával egyenlő. Ahogy távolodunk az átállítás időpontjától, úgy csökken ez a hatás. Számításaink szerint évente nagyjából egynapnyi országos áramfogyasztással megegyező árammennyiséget spórolunk az óraállítás révén - állítja Kapás Mihály, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. országos diszpécserszolgálatának vezetője.

A megtakarítás abból adódik, hogy az óraátállítással igyekszenek a nap legaktívabb időszakát a legvilágosabb órákhoz igazítani, így csökken a világítási célú energiafogyasztás. Másrészt lerövidül az esti csúcsfogyasztás időszaka (leegyszerűsítve: később kezdünk el tévézni, de ugyanabban az időben bújunk ágyba). Mivel a bioritmus nem (vagy csak nehezen) átállítható, a nagy többség a nyári időszámítási fél év alatt a szokásosnál egy órával kevesebbet alszik - hiszen a lefekvési idő a gyakorlatban változatlan, reggelente viszont egy órával korábban csörög a vekker. Ebből adódnak az időszámítás-váltás mostanában egymás után bebizonyosodó negatív következményei.

A leggyakoribb probléma az átállást követő alvászavar, ami elsősorban az iskolás gyerekeknél jelentkezik. Gyakorribbá válnak ilyenkor a szívrohamok (elsősorban a nők, illetve a 65 évnél fiatalabbak esetében), amire svéd kutatók hívták fel a figyelmet egy tanulmányban. Egy amerikai kutatás szerint a közlekedési balesetek száma is megnő a váltás napjaiban. A fejlett országokban az energiaspórolás sem egyértelmű: a Santa Barbara Egyetem vizsgálata szerint az otthoni légkondicionálók tömeges elterjedése óta megszűnt az óraátállítások energetikai haszna.

Az óraátállítás ötlete először a XVIII. században, a villámhárító feltalálójában, Benjamin Franklinban merült fel. Az ötletet csupán a két világháború alatti energiaínséges időkben valósították meg néhány évre. Általános gyakorlattá 1973-ban, a nagy olajválság idején vált. Magyarországon gyakran változtattak. 1943-ban és 1944-ben március végén, illetve április elején köszöntött be az óra szerinti nyár, ám a következő két évben nem állították át az időmérőt. 1947 és 1949 között megint nyári-téli váltásban forogtak a mutatók.

1950-től 1953-ig újra egyféle (téli, azaz normális) időszámítás létezett. 1954-től 1956-ig megint hozzáigazították az órákat a Naphoz, azután egészen 1980-ig a téli időszámítás maradt érvényben. 1980 áprilisa óta ismét váltogatunk. A legutóbbi órareformra 1996-ban került sor: akkor - már az EU-irányvonalnak megfelelően - szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

Fizetni kell

A szombati munkanap miatt a fővárosban ma az autósoknak fizetniük kell napközben a parkolásért. Eredetileg a január 2-i pihenőnapot 10-én kellett volna ledolgozni, ám az ukrán-orosz gázvita miatt a mostani hétvégére helyezték át ezt a munkanapot.

Kezdődik a nyári időszámítás