Miért emelkedik a Nap felszíni hőmérséklete 6000 Kelvinről a korona több millió fokos hőmérsékletéig? - ez a modern asztrofizikakutatások egyik legfontosabb kérdése. Egy nemzetközi tudományos konzorcium közelebb került a probléma megoldásához az úgynevezett Alfvén-hullámok felfedezésével a Nap légkörében. (Az Alfvén-hullámoknak nevezett mágneses rezgések alapvető szerepet játszanak a Nap és a csillagok légkörének energia-háztartásában, fontos meghatározói az úgynevezett űridőjárásnak.)

A naplégköri mágneses hullámok megfigyelését Erdélyi Róbert professzor (Sheffield Egyetem) elméleti számításai és jóslata alapján kollégái készítették elő és végezték el a Svéd Napfizikai Távcső (SST) segítségével. Az űrtávcsővel végzett megfigyelések során a kutatók felfelé terjedő periodikus mágneses csavarhullámokat fedeztek fel, amelyek terjedési sebessége elérte a csaknem 70 ezer km/óra sebességet. Arra is fény derült, hogy a mágneses hullámok által hordozott energia bőven fedezi a Nap légkörének több millió fokos hőmérsékletre fűtéséhez szükséges energiát.

A tisztán mágneses eredetű hullámok jelenségét plazmakörnyezetben - mint a Nap és a csillagok belseje, illetve légköre - Hannes Alfvén svéd tudós jósolta meg először elméleti számításokkal 1942-ben, amiért később Nobel-díjat kapott. Az Alfvén-hullámok jelenlétére utaló megdönthetetlen bizonyíték napfizikai környezetben azonban eddig nem állt rendelkezésre.

"Az Alfvén-hullámok megtalálására összpontosuló verseny már jó ideje tart. Különböző vezető nemzetközi űrhivatalok hatalmas összegeket fordítottak és fordítanak ezekre a kutatásokra, mivel a mágneses hullámok gyakorlati jelentősége óriási lehet, például a környezetbarát fúziós zöld-energia előállításában. Másrészt, az Alfvén-hullámok segítségével bepillanthatunk nemcsak a Nap, de távoli csillagok mágneses szerkezetébe, csakúgy mint ahogy földrengések analízise segít bennünket a Föld kérge alatti fizikai folyamatok és struktúrák feltárásában. Az Alfvén-hullámok valóban páratlan felfedezése napfizikai környezetben egy nagyon izgalmas kutatási terület" - nyilatkozta lapunknak Erdélyi Róbert, aki Az ELTE-n végzett és jelenleg az angliai Sheffield Egyetem Nap- és Űrplazma-Fizikai Kutatóközpontjának vezető professzora.

Erdélyi Róbertnek egyébként nem ez az első jelentős eredménye. Sok más mellett például a Nature címlapján jelent meg a Napon látható speciális kitörésekre adott magyarázata. Eredményeit, felfedezéseit többször is citálta a világsajtó.