Barack Obama egyik fő kampányígérete volt az őssejtkutatásra vonatkozó pénzügyi korlátozások megszüntetése. "Azon fogok dolgozni, hogy helyreállítsam a tudomány becsületét" - hangsúlyozta Obama a finanszírozási tilalom eltörléséről szóló rendelet aláírása előtt. Barack Obama ugyanakkor azt is leszögezte, hogy soha nem fogja engedélyezni az emberi klónozást. Az előző elnök, George Bush 2001-ben rendelkezett úgy, hogy nem lehet központilag támogatni az embrionális őssejtkutatásokat. A Fehér Ház még tavaly is azt állította, hogy az embrionális őssejtkutatás az emberi magzatok szándékos megsemmisítését jelenti, és Bush "nem hajlandó átlépni ezt az erkölcsi határt".

Sarkadi Balázs akadémikus, őssejtkutató szerint ugyanakkor nagyon fontos tudománypolitikai lépés Obama elnök bejelentése. Azzal, hogy az Egyesült Államok is bekapcsolódik a kutatásokba, új lendületet kaphat ez a tudományterület. Alapvető jelentőségű, hogy a jövőben a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) is adhat pénzt a kutatásokra - ez az intézmény tavaly 25 milliárd dollárból gazdálkodott. (Az MTI szerint a Nemzeti Egészségügyi Intézet tavaly összesen 938 millió dollárral támogatta az őssejtkutatásokat, de ebből csak 88 milliót kaptak az emberi őssejtekkel kísérleteket végző tudósok.) Azzal, hogy a politika kivonult e területről, még nem szűnt meg a kontroll: továbbra is szigorú feltételekkel kísérletezhetnek a kutatók. Obama lépése az őssejtkutatás terén Európát is nagyobb versenyre kényszeríti. Sarkadi Balázs ennél is fontosabbnak tartja, hogy az Egyesült Államok fellépésével a kóklerek ideje is véget érhet. Barbados, Kína, Ukrajna és más országok bizonyos intézményei ugyanis őssejtterápiás beavatkozás címén csodás gyógyulást ígérnek a betegeknek. A kezelések szakmai kontrollja azonban kétséges.

A tudomány az őssejtkutatástól remél áttörést egyes súlyos betegségek gyógyításában. Az őssejt ugyanis olyan sejtünk, amely még valamennyi szövetünk, sejtünk előállítására képes. Kétféle őssejtet különböztetünk meg. Az egyik az embriókból származó embrionális őssejt, a másik a testi, akár felnőttekben is megtalálható szöveti őssejt. Ezek a sejtek felhasználhatók például gerincvelő pótlására, Parkinson-kórban szenvedők gyógyítására vagy fiatalkori cukorbetegség ellen. Két éve közölték kutatók, hogy mesterséges ideg segítségével újra működésre bírhatók sérült végtagok. Ehhez zsírszövetből kinyert őssejteket alakítottak át idegsejtekké. Tavaly novemberben jelentették be azt, hogy sikeresnek bizonyult a világ első olyan légcsőátültetése, amelyhez a páciens őssejtjeiből kitenyészett szövetekkel borított donorszervet használtak fel, így nem volt szükség a kilökődést gátló gyógyszerekre.

A csontvelő-átültetésben már évek óta alkalmazzák a szöveti őssejteket. Egyéb súlyos betegségekben, például szívinfarktusban, agyi károsodásokban klinikai kísérleti alkalmazások indultak el. A tudományág rohamos fejlődését mutatja, hogy ma már őssejtet tejfogakból is kivonhatnak az orvosok. Azaz, ha nem vetettünk őssejtet a köldökzsinórvérből, a tejfogak kihullásáig még pótolhatjuk a mulasztást. Az amerikai nyitás felgyorsíthatja a kutatásokat.