A mostani időjárás a fűfélékkel rokon, őszi kalászosokat termesztők rémálmaiban fordul elő. A nappali meleg napsütésben ébredeznek a gyepalkotók, míg az éjjeli fagy a talajszemcsékben megbúvó vizet megfagyasztva dagasztja a földet, ami mozogni kezd, tágul, majd összeesik. Ilyenkor gyakorta megesik, hogy a növény gyökere elpattan. Az egészséges fűcsomó túléli ezt a mozgást, a gyengébb kondícióban lévő viszont elpusztulhat. Ha foghíjas lesz a fűfelület, a lyukakon támadnak a gyomok, és a nehezen kiirtható tarack is megtelepedhet.

Az efféle bajon segít a tavaszi talajtömörítés, hengerezés. A hengerre jó, ha évente egyszer van szükség, ezért a néhány száz négyzetméteres gyep tulajdonosának megfontolandó, hogy ezért több mint tízezer forint költségbe verje magát. Szerencsésebb, ha a kertbarátok összefognak, és többen vásárolják meg a szerszámot. Vannak szétszerelhető, a hengertestet a munka helyszínén vízzel vagy homokkal feltölthető hengerváltozatok is.

Ahogy egyre melegebbre fordul az idő, a fű is növekedésnek indul. Ahol a gyepben hagymások is megbújnak, már vadul törnek elő. Annak, aki több virágra vágyik, egyelőre meg kell elégednie a péntektől vasárnapig a budapesti Papp László Sportarénában rendezett tavaszi nemzetközi orchidea- és broméliakiállítás nyújtotta látvánnyal. Ugyanott rendezik meg a GardenExpót is.

A korszerű gyepműtrágyákat most már ki lehet szórni. A szakboltokban rengeteg változatban kaphatók. A legegyszerűbbnek számító, komplex, keverék műtrágyákat 20-50 kilós kiszerelésben is forgalomba hozzák, míg a lassan bomló, több hónapra szánt, különleges adalékokat is tartalmazó, csinos műanyag vödörben forgalmazott keverékekért már mélyen kell a pénztárcába nyúlni. Ilyenkor tavasszal a gyepnek magas nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyára van szüksége, ugyanis ez serkenti a növényeket gyökér- és hajtásképzésre.

A fenntartó gyeptáplálást több munkával és gazdaboltjárással meg lehet oldani száz négyzetméterenként 1200-1500 forint éves kiadással, míg a másik végletnek számító "vödrös" megoldás legalább tízezer forintba kerül.

Sok levélírónk panaszolta, hogy a kert árnyékos, hűvös részein a zuzmók, mohák is megjelentek. Az ilyen gyep nagy bajban van. E növények levélszerű, felfelé kunkorodó, színüket a nedvességtől változtató levélkéi a kevés tápanyagot, pangó vizet és a tartós árnyékot jelzik. Ellenük is hatékonyak a vastartalmú mohairtó műtrágyák, de visszatértüket csak a gazdagabb gyeptáplálással lehet elkerülni. A mohák, zuzmók életkedvét szellőztetéssel és az öntözés viszszafogásával is lehet csökkenteni.

A melegben lassan ébredeznek a növények, a hó nyomásától megszabadult gyep sok helyütt sárga, száraz, kopott. Kevés munkával segíteni lehet a halódó fűcsomókon. Lombseprűvel, majd gereblyével meg kell tisztítani a kopottas foltokat. Ezzel viszonylag jó vetőágy készülhet, s ha már nem fagyosak az éjszakák, minél előbb el kellene vetni a pótlást, hogy a forró májusi nappalokra már megerősödhessen a növény.

Ha közelebb hajolnak a fűcsomókhoz, láthatják, hogy középről apró, vékony, világoszöld szálak tömege tör elő. Azért is nem szabad ilyenkor erősen gereblyézni, mert megsebzik a sarjakat. Bármennyire kellemes is az idő, április közepéig nem érdemes elővenni a fűnyírót, és akkor is csak a friss növedék végét szabad a legmagasabb fokozatra állított géppel levágni.

A friss vetéssel még ráérnek néhány hétig, de a talaj előkészítéséhez már hozzá lehet kezdeni. A legkedvezőbb, ha a fűmag porhanyós - és 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó - műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. A lakókörnyezetben azonban a gyomirtással is várni kell, amíg a gazmagok kikelnek, akkor érdemes csak vegyszerezni, a magfojtó vegyszerek ugyanis büdösek.

A jövő héten a rózsák metszéséről írunk.

A fűnyíróval megvárhatjuk a gólyákat