Energiabizonyítványt kapnak a házak
Szigorúbb feltételekkel adják ki az önkormányzatok január 1-jétől az új lakások használatba vételi engedélyét. Az építkezést formálisan lezáró dokumentum megszerzéséhez már nemcsak a közművek - a víz, a csatorna, a gáz, az áram - korrekt bekötését igazoló meósok és a kémény szakszerű kiépítését ellenőrző kéményseprő bélyegzőjét kell bemutatni. Az Európai Unió előírásai szerint az év elejétől az új épületek energetikai minőségtanúsítványát kiállító szakmérnököt is be kell engedni a kapun. Próbáltunk utánajárni, hogyan működik a gyakorlatban az új minősítési rendszer.
A lakóházak zöldkártyájának megszerzése felé az első lépés a megfelelő szakember kiválasztása. Névjegyzéküket az építész- és mérnökkamarák internetes honlapjain könnyű megtalálni. Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint aki keres, válogathat a szakértők között. Szervezetüknél kevesebb mint két hónappal az energetikai minőségtanúsítványok rendszerének bevezetése után már 79 szakmérnök tette le a vizsgát. A következő hetekben pedig újabb szakértők fejezik be a tanfolyamokat.
Többen vizsgáztak a Magyar Mérnöki Kamaránál. Bánhidi László alelnök szerint február végéig mintegy kétszáz energetikai minősítésre jogosult szakértőt regisztráltak. Az első negyedév végén a felkészült mérnökök száma meghaladja majd a 2009-ben összesen várt háromszázat. Igaz, a lassan frissülő internetes oldalakon mindegyikük neve egyelőre nem szerepel.
A szakértők megtalálásához kell némi jártasság is: a kamarai internetoldalakon szörfözőknek a SZÉSZ8, vagy a SZÉSZ8K minősítésű mérnökök között érdemes válogatniuk. Az utóbbiak kizárólag épületek, a SZÉSZ8-asok korlátozás nélkül minden létesítmény - lakóház vagy tornacsarnok, esetleg akár csővezeték - energetikai minősítésének kiállítására is jogosultak.
A jó energetikai minőségtanúsítvány megszerzését az ingatlantulajdonosok azzal alapozhatják meg, ha a hőtechnikai szabványoknak megfelelő házat terveztetnek és építtetnek - állítja Kazincy Gyöngyvér. Az alacsony energiafogyasztású, környezetbarát épületek tervezésével foglalkozó szakmérnök szerint egy jól megépített lakóház az Európai Unió tízfokozatú - A+-tól G jelűig terjedő - minősítési skáláján könnyen megszerezhetné a B, vagy legalább a C besorolást.
Ehhez képest a minősítési rendszer bevezetése óta eltelt két hónap elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: az újonnan épült lakóépületek között akad olyan, ami még a D minősítést is éppen csak eléri. Ami azért is érdekes, mert elméletileg az építési hatóságok a C kategóriánál rosszabb energetikai jellemzőkkel bíró lakóház építésére engedélyt sem adhatnának.
A hiányosságok egy része feltehetőleg az építési engedélyekben jóváhagyott hőtechnikai tervektől eltérő, szakszerűtlen építkezések következménye. Az energetikai minősítéseket kiállító szakmérnökök azonban ezeket a változtatásokat nem mindig találhatják meg. Ha ugyanis az épületet kivitelező cég felelős építési vezetője nyilatkozattal igazolja, hogy az építkezés az engedélyezett tervekben szereplő anyagok felhasználásával és eljárásokkal készült, a minősítő papírból dolgozik. Vagyis 11 ezer forintért kiszámolja, hogy az épület terveiben szereplő szerkezetek - a falazat és a hőszigetelés -, illetve a gépészet, azaz a beépített fűtésrendszer, a kazán, a meleg vizet előállító bojler milyen energetikai besorolást indokolnak.
Hőkamerás felvételek készítésére akkor sincs szükség, ha a szakértőknek tervdokumentáció vagy kivitelezői nyilatkozat hiányában saját méréseikre kell hagyatkozniuk. Ilyenkor azonban a tanúsítvány kiállítása alaposan megdrágulhat: díja akár több százezer forint is lehet. Amit indokol, hogy a minősítésre vállalkozó mérnöknek az egész épületet fel kell mérnie, és meg kell vizsgálnia azt is, milyen anyagokat használtak építésnél.
A szobáról szobára haladó lassú méricskélésre az új építésű lakóházaknál ritkán kerül sor. A régebbi épületek eladásánál vagy egy évnél hosszabb bérbeadásánál 2012-től kötelező energetikai minősítésnél viszont a szakértők szinte csak ilyen megbízásokra számíthatnak majd. Az esetenként több évtizede felépült házak minősítéséhez ugyanis csak elvétve állnak rendelkezésre a megfelelő dokumentumok.
A szakértők szerint az energetikai minősítések rendszere módosításra szorul. Részben, mert az érvényben lévő jogszabályok alapján szerzett minősítéseknek nincs gyakorlati következményük. A rossz besorolás éppen úgy nem jár kézzel fogható hátrányokkal, mint ahogy a jó minősítéshez sem kapcsolódnak előnyök - adókedvezmények, jóváírások. Emellett a változtatást indokolja az is, hogy a jelenlegi rendszer visszaélésekre módot adó kiskapukat is nyitva hagyott.
Ilyen például, hogy elvileg az épületeket a korábbi energiafelhasználásukat igazoló számlák alapján is lehetne minősíteni. Egy lakóház előző évi gázszámláiból azonban nem derül ki, hogy lakták-e. A számla lehet alacsony, ha lakó nélkül a fűtés is minimális volt. De a ténylegesnél jobb minősítést eredményezhet az is, ha valaki a gázfűtés mellett például fatüzelésű kályhát is használ, ám ezt nem vallja be. Ezzel szemben ronthatja a minősítést, ha valahol sokat szellőztetnek. Az ablakokon kiszökő meleg pótlásához az egyébként indokoltnál több energiára van szükség. A takarítónő figyelmetlenségéből kieregetett meleg ára viszont nem különül el a számlákban, így az energetikai minőségtanúsítvány is rosszabb eredményt mutat.
Mindenre még jogszabály-módosítások sem jelentenek orvosságot. A társasházak lakóinak például meg kell barátkozniuk azzal, hogy lakásuk besorolása esetleg eltérő lehet a ház egészétől. Mi több, lakás és lakás között is biztosan lesz eltérés.
A lakhatási engedély megszerzéséhez szükséges lepecsételt papírt minden esetben kiadják. A dokumentumból legfeljebb az derül ki, hogy az adott épület energetikai jellemzői esetleg hagynak kívánni valót maguk után. A tíz évig érvényes energetikai minőségtanúsítványt azonban mégis több kötelező és súlytalan igazolásnál.
Az ingatlan tulajdonosa ugyanis a zöldkártyáról háza besorolása mellett azt is megtudhatja, mit kellene tennie, hogy fűtésszámlája alacsonyabb legyen. Ha pedig valaki ennél is többet szeretne tudni, kérhet energetikai auditálást is, amelyből még az is részletesen kiderül, hogy házára milyen utólagos hőszigetelést, vagy éppen melegvíz-előállító napkollektoros rendszert szereltessen fel.
Az energetikai tanúsítványok egy ideig valószínűleg még nem befolyásolják érdemben az ingatlanok forgalmi értékét. Az árak továbbra is a környezeti- és a telekadottságoktól függnek majd. A jó környéken és jó adottságú telken álló pazarló házat ugyanis feltehetőleg akkor is megvásárolják, ha utólag szigetelni kell. Egy rossz helyen emelt épületre viszont akkor is nehezebb lesz vevőt találni, ha energiatanúsítványa az A+ kategóriába sorolja.
A szakértelem ára
Sokba kerül az épület energetikai minőségtanúsítási jogosítvány megszerzése az építészeknek. A teljes csomag ára megközelíti a 300 ezer forintot. A legnagyobb falat az a tanfolyam, amelyen a szakmérnökök elsajátítják a szükséges ismereteket. Az áfa nélkül hozzávetőleg 150 ezer forintos képzés ugyan nem kötelező, de a próbálkozók szerint elvégzése nélkül az egyébként 23-33 ezer forintba kerülő vizsga követelményei nehezen teljesíthetők. Akinek sikerül levizsgáznia további nettó 50-70 ezer forintot költhet a minősítések elkészítését szolgáló számítógépes szoftver beszerzésére. Ennek használatát újabb 25 ezer forintért tanulhatja meg. A legkisebb tétel a kamarai bejegyzési kérelem: a hivatalos névjegyzékbe tízezer forintért lehet bekerülni.
Az energiatanúsítvány beszerzését kívánja ösztönözni Lakcímke néven indított kampányával az Energia Klub. A tanúsítványról és energiatakarékossági tippekről a kampány honlapján, a lakcimke.hu-n lehet olvasni.
