Tülekedés Matisse-ért, Brancusiért
Bennfentesek szerint a világ 200 legnagyobb vagyona képviselteti magát a tavaly elhunyt francia divattervező, Yves Saint Laurent műtárgygyűjteményének háromnapos párizsi árverésén. Az évszázad aukciójaként beharangozott eseményen a főként modern és régi képekből, szobrokból, szőnyegekből, porcelánokból, berendezési tárgyakból álló legendás gyűjtemény 730 darabját viszik kalapács alá.
Már az első nap szenzációs árakat hozott: az alapvetően impresszionista és posztimpresszionista festményekből öszszeállított kollekciórész aukcionálása több mint 200 millió euró bevételt jelent a homoszexualitását nem titokként kezelő Saint Laurent volt élet- és gyűjtőtársa, Pierre Bergé nagyvállalkozó számára. Magángyűjtemény kiárusításából eddig sehol a világon nem származott ennyi bevétel - pedig két napra való anyag még eladásra vár.
Az árverés első napján minden korábbinál magasabb áron kelt el Matisse kankalinos csendélete; az életműben fontos helyen számon tartott mű 32 millió euróért cserélt gazdát. De soha korábban annyi pénzt nem költöttek Brancusi-, Mondrian-, Duchamp- és Ensor-alkotásra, mint most, a párizsi Grand Palais-ban. Egyetlen fiaskót könyvelhet el az árverező Christie's: a kollekció legértékesebb darabjának minősített Picasso-csendélet az aukción nem érte el a hivatalos becsérték alsó határát (24 millió euró), vagyis a mű ezúttal nem talált vevőre.
A világ felső tízezrének szánt képanyagot a múlt hét végén a nagyközönség is megtekinthette; a kiállításra négyórás sorállás után juthattak be az érdeklődők. Az aukciót eddig egyetlen zavaró körülmény árnyékolta be: Kína visszakövetelt két állatszobrot; az egyiket a XIX. századi pekingi zavargások során lopták el a császári palotából. A bíróság elutasította a pekingi követelést.
Szakértők szerint a mostani párizsi aukció arra utal, hogy a műtárgypiacot a válság kevésbé sújtja, mint a pénzpiacokat, és az igazán nagy vagyonok gazdái napjainkban biztos értékőrzőnek gondolják a kimagasló kvalitású műtárgyakat.
