Micsoda cirkusz!

Látják, kérem? Ezek itt a Wulff-cirkusz utolsó pillanatai. Oppardon, önök talán jobban ismerik úgy, hogy Beketow-cirkusz. Hm. Esetleg Fényes-cirkusz? A kedves nagymamájuk biztos mesélt róla. Tudják, Gerard, a híres bohóc meg az a pompás est, amikor a két Latabár, sőt a snájdig Jávor Pál illegette magát népszórakoztató jelleggel a porondon. Így se? Na jó, maradjunk annyiban, hogy képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor már kis híján eltűnt a föld színéről a Fővárosi Nagycirkusz. Persze a régi.

Nem tudom, hol volt 1967-ben Ráday Mihály, amikor ezek a komor szakik elkezdték lebontani a városligeti régi cirkusz vasvázát. (Tudom egyébként: az iskolapadban.) Csaknem nyolcvanéves volt az egyedülálló építmény, túlélt két világháborút, vendégül látott temérdek idomított állatot, csábos műlovarnőt és jópofa bohócot: jó érzés azt hinni, hogy ma talán már megúszná.

A hatvanas években azonban senkit sem érdekelt Wulff Ede, aki a brüsszeli világkiállításról költöztette tűzbiztos, tehát vasvázzal megerősített, hullámbádogból készült cirkuszát a rohamosan fejlődő Budapestre. Réges-régen feledésbe merült 1891. május 7., amikor a direktor ostorát pattogtatva körbehajtott tucatnyi tarka csődört az Állatkertből kihasított cirkuszporondon; ahogy persze arra sem emlékezett már senki, hogy a millenniumi kiállítás támasztotta konkurencia legyűrte a merész vállalkozást.

1904-ig nem is jelentkezett újabb cirkuszos a fővárosnál. Akkor azonban felbukkant Beketow Mátyás, nyolcvan méterrel eltolta az épületet az Angolpark felé, és hatalmas költséggel fel is újította. Ekkortól villanyfénynél nézhette a páholyok és a karzat közönsége - egy este csaknem 2300 ember! - a pompás attrakciókat.

Beketowék harminc évig bírták a Ligetben, aztán Fényes György nyerte el a bérleti jogot. 1936 júliusában látványos műsorral, afféle cirkuszi revüvel nyitotta meg a kapukat. A Fényes-korszaknak végül az állandó bombázások vetettek véget - hiába, nagyon közel volt a vasút. S hogy aztán mi következett? Hát, ami szokott: 1945 júliusában már játszott a cirkusz a Liget kiéhezett közönségének. Bohóctréfák harsantak az elnémult Állatkert tövében, bőszen illegették magukat a hírmondóba megmaradt lovak. 1950-ben pedig bekövetkezett az államosítás.

1966 márciusában Búcsúzik a cirkusz címmel mutattak be egész estés programot a régi arénában. Az egykorú tudósítás szerint "valamennyi artista legjobb mutatványával készült, a számok nagy része világszám" volt. Az est végén pedig körbehordozták a "szép, tágas és a magyar artisták művészetéhez méltó" új épület makettjét.

Mindennek alapján azt hihetnénk, másnap nekifogtak a bontásnak. De nem. Mint látható, a következő év elején még mindig állt a vasváz. S bizony az építést sem kapkodták el: a Fazekas István által tervezett, 1850 személyes új Fővárosi Nagycirkusz csak 1971. január 14-én nyitotta meg kapuit. Igazgatói székében pedig egy nő ült: a híres Piccard cirkuszos dinasztiából származó Eötvös Gáborné. Micsoda idők!

Az írás és a kép a nol.hu Kultúra rovatában vasárnaponként megjelenő Képmentő-sorozat egy darabja. A szerzők a Népszabadság gazdag fotóarchívumából válogatnak.

Bontják a régi cirkuszt a Városligetben
Bontják a régi cirkuszt a Városligetben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.