Míg Németországban, ahol 250 tervező ért a passzív ház tervezéséhez az ilyen épületek többletköltsége tíz százalék, Lengyelországban és Szlovákiában legalább 30 százalék a hagyományos, téglaházakhoz képest. Kínában viszont duplájába kerül a passzív ház.

Szymon Firlag lengyel építész egy olyan passzív házat mutatott be egy nemrégiben tartott konferencián, amelynek a fala 15 centi vastag kerámiabetonból készült, erre tettek 30 centi vastag hőszigetelést. A betonfalnak nagy a hőkapacitása, ezért nyáron lassabban melegszik át - mondta. Ott egy paszszív ház többletráfordítása 38 év alatt térül meg a kisebb gáz-, illetve villanyszámlából.

Egy pekingi, lakótelepi betonház passzívvá tételét mutatta be Zhengnan Zhou építész. A 20 centiméter vastag hőszigetelés, az ablakcsere és a szellőztetőrendszer beépítése egy 100 négyzetméteres lakásra vetítve 2400 euróba kerül. Ezzel a beruházással a 300 eurós éves fűtési költség 100 euróra csökken.

Német példát mutatott be egy viharvert öreg ház passzívvá tételére Roland Matzig építész, hangsúlyozva: az átalakítás mindig nehezebb, mint egy új passzív ház felépítése. A szomszéd ház felé például nem hőszigetelhető a fal, mivel a két épületet annak idején összeépítettek. Ezért az ott keletkező hőveszteséget máshol kell - vastagabb szigeteléssel - ellensúlyozni. A régi téglafal jól hőszigetelhető, de a padló gondot okozott: a "felszínes" alap miatt nem lehetett lemélyíteni a padlószintet, ezért a szükséges 20 centis hőszigetelést csak a padlószint megemelésével lehetett elhelyezni. Megszüntették, illetve újra cserélték az összes villany-, víz-, és fűtésvezetéket. A fűtés bekerült a szellőzőrendszerbe. A passzív házakat ugyanis kötelező géppel szellőztetni (éppen a jó hőszigetelés és légzárás miatt), s a szükséges minimális melegített levegőt egyszerűbb így bejuttatni a helyiségekbe, mint külön fűtőberendezést kiépíteni.

Passzív ház gépészeti "agya"