Ki tudja, mióta kering ez a levél az interneten. Az viszont biztos, hogy V. M. szüleinek Gyulán több mint másfél éve okoznak fejfájást azok, akik elhiszik. Márpedig sokan vannak, különösen mostanság, amikor sokaknak jól jönne egy kis euróban kiutalt segély.

V. M. egyetemista, és 2007-ben egy barátjától kapta az üzenetet. Ő pedig beírta a pontos lakcímét a kellő helyre, hogy biztosan megtalálja a postás, hiszen az évfolyamtárs e-mailje szerint: a mail továbbküldését követően, "két hét után a Microsoft küld nektek egy levelet, amelyben kéri a postai címetek megerősítését, és küld egy csekket."

Szóval V. M. beírta a pontos címét a lánclevélbe, és továbbküldte. A címe alapján nem volt nehéz megtalálni a telefonszámát, az online tudakozó néhány másodperc alatt kidobta.

- Könyörgöm! Ne küldje tovább! Hátha egyszer vége szakad ennek az őrületnek - mondta V. M. mamája. - Több tucatszor hívnak naponta. Sokszor még éjszaka is.

Összeáll a történet. A hitelesség kedvéért számos bejegyzés szól arról, hogy a Microsoft a mail-reklámért ki mindenkinek fizetett már. "Én ezt csalásnak tartottam, de két héttel később - miután ezt a levelet megkaptam és továbbküldtem - a Microsoft kérte tőlem a címem, és kaptam egy csekket 24 800 EUR-ról. Válaszoljatok, mielőtt vége a tesztnek!"

- A telefonálók - mondja V. M. édesanyja - a csekkeket akarják látni. Meg azt kérdezik, ők vajon miért nem kapták meg a pénzüket? Pedig nem a fiam állította, hogy pénzt kapott érte, csak a mi címünk szerepel a levélen - teszi hozzá.

A legszívesebben telefonszámot változtatna, csakhogy ez egy fogorvosi rendelő telefonja is. - Elérhetetlenek lennénk egy darabig - mondja.

V. M.-ék megtanulták, mi az a hoax. Sokak előtt még ismeretlen a fogalom. Pedig a Wikipédián könnyű megtalálni, mit jelent a kifejezés.

A hoax angol eredetű szó, annyit tesz: "beugratás", "megtévesztés", "átverés", "álhír" vagy esetleg "kacsa". Leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelölik ezzel a szóval. A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére (mint a klasszikus csalás), célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Nevezhetjük ártatlan tréfának is, de az elkövetőnek tudnia kell, hogy számos esetben nagyon vékony a határvonal a tréfa és a büntetendő cselekedet között.

Szóval, hogy ne terjedjen tovább a V. M.-éket is megtréfáló lánclevél, kérek mindenkit: küldjék tovább ezt az írást annyi embernek és barátnak, amennyinek csak tudják!