Madártávlat

Megugrott az egy főre eső turulok száma Magyarországon a Millennium idején. Elsőként az 1896. október 4-én, vasárnap felavatott Ferencz József hídra került fel a szárnyasból négy darab. De az államalapítás évfordulóján kapott madarat - a Wekerle-kormány megbízásából - Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer.

És ebben az évben határozott Komárom vármegye közössége is a tatabányai turulszobor felállításáról, amely 1907-es avatásakor elnyerte a hazai legnagyobb, 15 méteres szárnyfesztávolságú madárszobor címét. Két évvel azután, hogy a budai Vár királyi palotája oldalában felállították Donáth Gyula 1905-ben készült turulszobrát. A "turulosodás" oka a madár ősmagyar szimbolikájában keresendő. A harcos madár a XIX. század végére egyet jelentett Habsburg-ellenességgel, a keleti rokonsággal, a múltjában kutakodó nemzet eredetmítoszával.

A Ferencz József híd aranyozott bronzból öntött gömbvégződéseire biggyesztett négy turul 46 méter magasan reppen. Az elsőként teljesen magyar szellemi és anyagi erőből épült híd négy madara sokat "látott". Látták az avatáson Ferencz Józsefet, amint ünnepélyesen beveri az utolsó ezüst szegecset, a 20-as évek elejére eső pályafelújítást, a '37-es villamosvágány-beépítést, és a fakocka burkolat megújítását. 1945. január 16-án délután fél háromkor pedig a német katonák hídrobbantását követő óriási láng- és füstoszlopot, majd a katasztrófa után összesereglő több száz cserregő sirályt.

"A Ferencz József-híd figyelemre méltó műszaki alkotás, magán viseli azonban építési idejének egyes, ma már túlhaladott jegyeit, amelyek a hídon nem mint szerves alkotó elemek, hanem mint pusztán díszítési szándékkal készült öncélú formák jelentkeznek. Ezeknek a híd újjáépítése során történő elhagyása még jobban kidomborítaná a hídban megnyilatkozó műszaki gondolatot" - javasolta a hidak felújítását felügyelő bizottság, az 1945-ben alakult - Kodály Zoltán vezette - Magyar Művészeti Tanács építész tagozata. A dísztelenítés azonban túl költségesnek bizonyult, így a híd nagyjából visszakapta eredeti formáját.

Ezt építették újra először: az eredeti zöld helyett kék színben pompázó építményt azonban már Szabadság híd néven ünnepelték. A vasszerkezet állapotát ezután 1965-ben már vizsgálni kezdték, kisebb javítási munkákat is végeztek: például újramázolták, a képen látható szakik pedig letisztították, lefestették még a turulokat is. Ez idő alatt végig közlekedett a 47-es, 49-es villamos, a vágányokat majd csak 1969-ben cserélték le. (Később 1980-ben, 1985-ben végeztek felújítást, 1996-ban - az átfogó felújításra várva - a túlterheltség miatt kitiltották a buszokat.)

Ahol az ember felmászik a fára, s a turul madárra, ott van Budapest - szól a sláger a turisták és hídra felkapaszkodó öngyilkosjelöltek által egyaránt kedvelt Szabadság hídról, amelyet 1987 óta a Világörökség részeként tartanak nyilván.

Az írás és a fotó a nol.hu-n hetente megjelenő Képmentő sorozat egy darabja. A Képmentő a Népszabadság gazdag archívumából válogat.

Munkások javítják a turult
Munkások javítják a turult
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.