A Neander-völgyiek mintegy 400 ezer évvel ezelőtt jelentek meg, s 24-28 ezer évvel ezelőtt pusztultak ki. Az erős fizikumú csoport felbukkant a Brit-szigeteken, Ibériában, Izraelben, és eljutott egészen Szibériáig. Az Afrikából származó Homo sapiens mintegy 40 ezer évvel ezelőtt vette át Európában a Neander-völgyiek helyét.

Most már tudjuk, hogy mi volt közös bennük, és miben különböztek, ugyanis a Neander-völgyi ember teljes genetikai állományát megfejtette Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója és csapata. A Nature című brit szaklap szerint a szekvenált DNS egy 38 000 éves, Horvátországban előkerült Neander-völgyi csontból származik. Megfejtése nehézkes volt, mivel az általában hárommilliárd betűből - nukleotidból - álló DNS az évezredek során apró, csupán mintegy 50 építőelemből álló darabkákra töredezett szét.

Az MTI szerint a genetikai kód megfejtése számos kérdésre választ adhat: azért halt ki a Neander-völgyi, mert kevésbé volt furfangos elődeinknél? Vagy mert kevesebb utódot tudott csak nemzeni? Vagy mert méreténél fogva sokkal több kalóriára volt szüksége, így többet kellett vadásznia és gyűjtögetnie? Az ínséges időkben valószínűleg ez volt mérvadó. Az antropológusok egy gyakori pikáns kérdésre is hamarosan választ adhatnak - a két faj keveredett-e egymással? A tudósok többsége szerint nem volt erre mód. Egyvalami azonban bizonyos: a két faj génjei csupán 0,5 százalékban térnek el egymástól. Csak viszonyításként: az ember és a csimpánz közti genetikai különbségek mennyisége megközelítőleg hatvanszor kevesebb, mint az ember és az egér, és tízszer kevesebb, mint az egér és a patkány esetében - hozott korábban egy hasonlatot az Origo.hu.

Két éve szintén genetikai vizsgálatokból az derült ki, hogy a Neander-völgyiek valószínűleg világos bőrű és vöröses hajú emberelődök voltak.

Amerikai tudósok szerint ilyen lehetett a Neander-völgyi