Lefelé kúsznak a horvát négyzetméterárak
A nyilvántartások szerint 18 ezer külföldi kért engedélyt ingatlanvásárlásra Horvátországban az elmúlt 18 évben, közülük 11 517-en kaptak pozitív választ az illetékes minisztériumtól. A többiek ügyét elutasították vagy felfüggesztették, aminek olykor csak formai okai voltak, sok esetben azonban törvénytelenséget fedeztek fel az engedélyező szakemberek.
Mint ismeretes, Horvátországban még mindig kétféle nyilvántartás létezik - egyesítésüket évek óta tervezik -, az úgynevezett központi kataszter, amely az ingatlanok adatait és besorolásukat (lakóház, mezőgazdasági terület stb.) tünteti fel a tulajdonosok megnevezésével. Ezek az adatok azonban nem mindig esnek egybe azzal, ami a naprakész, folyamatban lévő ügyeket is feltüntető földhivatali tulajdoni lapokon szerepel. Ezért, ha valaki körültekintően szeretne eljárni, mindenképpen vegye igénybe helyi ügyvéd segítségét. Sajnos a jogi támogatás és az, hogy az adásvételi szerződéseket közjegyzővel ellen kell jegyeztetni, sok ezer kunával megdrágíthatja a horvát lakásszerzést.
Jó hír viszont, hogy a négyzetméterárak szépen kúsznak lefelé, bár a folyamat lassabb annál, mint amit az ingatlanközvetítéssel foglalkozó horvát szakemberek tavaly ősszel jósoltak. Horvátországban átlagosan öt százalékkal estek a lakásárak januárban, jelentős változásra (akár 30-40 százalékos kedvezmények elérésére) még legalább fél évet kell várni.
Aki reális áron venne tengerparti apartmant, az új építésűek között keresgéljen, a hitelek szorításában vergődő építési vállalkozók komoly érdeklődőknek biztosan engednek az árból. Míg Zágrábban nyolcezer eladhatatlan lakást tartanak nyilván, az Adria partján még kevéssé érződik a válság: Splitben 2500 euró, azaz 750 ezer forint körül van az olcsóbb, lakótelepi lakások négyzetméterára, a luxusvillák pedig szinte napról napra drágulnak - aki ilyenről álmodozik, legalább egymillió eurót szedjen össze rá. Bankkölcsönt szerezni jelenleg igen nehéz Horvátországban, külföldieknek pedig szinte lehetetlen. Akinek mégis sikerülne, például az OTP horvát cégénél, 25 évre ötezer és 250 ezer euró között 7,32, illetve 8,13 százalékos kamattal számoljon.
A szakemberek szerint a külföldiek ingatlanszerzését könynyítő új törvény az év első felében nem indít el nagy vevőrohamot a horvát ingatlanpiacon, a forgalomnövekedés 5-10 százalékos lehet 2009-ben. Aki ugyanis épp itt akart tengerparti lakást, házat magának, már évekkel korábban megvette: legnagyobb számban németek, szlovénok és osztrákok, de a nyilvántartások 1358 magyar tulajdonost is jegyeznek. (Ebben a számban nincsenek benne azok, akik horvát céggel vagy stróman segítségével vásároltak.) Aki pedig mostanában tervezget, inkább óvatosan kivár.
A törvény a korábbról folyamatban lévő ügyekről is rendelkezik, ezeket automatikusan felfüggesztik. Ha valakinek tehát engedélykérelme fekszik a minisztériumban, azonnali hatállyal visszakérheti eredeti dokumentumait, hogy a területi bíróságra nyújtsa be azokat. Ismételt eljárást kérhetnek azok is, akik esetleg évekkel korábban elutasító végzést kaptak tulajdonszerződésükre.
A www.uredjenazemlja.hr oldalról kibogarászható minden fontos tudnivaló a témáról, de egyelőre csak horvátul.
