Félóránként születik valamilyen rendellenességgel egy csecsemő Kínában – ez azt jelenti, hogy az elmúlt hat évben negyven százalékkal növekedett ez a szám. Míg akkor tízezer szülésre 104,9 ilyen eset jutott, ez a szám 2006-ban már elérte a 145,5-öt – vallotta be az ázsiai ország egyik családtervezéssel foglalkozó vezető szakembere. A születési rendellenességek sokkolóan emelkedő száma minden valószínűséggel a környezetszennyezéssel magyarázható – ez az „ára” Kína hihetetlenül gyorsan növekvő ipari termelésének. Magyarországon nem egészen kétóránként születik károsodással baba.

Csáky-Szunyogh Melinda, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeletének vezetője szerint a születések öt-hat százalékánál fordul elő valamilyen rendellenesség. Tavaly körülbelül ötezer gyermek jött így a világra. A vezető szerint Magyarországon egyáltalán nincs érzékelhető hatása sem az idősebb kori gyerekvállalásnak, sem a környezeti ártalmaknak.

– Inkább a pontos statisztika miatt hallani több estről – mondja.

Ezt erősíti meg dr.Czeizel Endre, genetikus is, aki a rendellenességek nyilvántartását szinte a világon elsőként, 1974-ben kezdte vezetni.

– Az, hogy egyre többször észleljük a rendellenességeket, csupán az egyre jobb diagnosztikának és az erősödő figyelemnek köszönhető. A Down- szindróma, vagy más problémás esetek döntő része korábban magzati korban elhalt, ma pedig még ha a felfedezést 96 százalékban terhesség megszakítás is követi, az eset a nyilvántartásban már szerepel – mondja a genetikus, aki egyébként inkább az egyre rosszabb, ráadásul nálunk különösen romló koraszületések miatt aggódik.

Mindazonáltal a tíz legfőbb halálozási ok között szerepel, és a csecsemőhalandóság második legfontosabb tényezője ma is a születési rendellenesség, ami a magzathalállal végződő koraszülések, és az újszülött halálozások negyedéért tehető felelőssé.

A rendellenességek a téli és a kora tavaszi hónapokban születetteknél gyakoribbak, mint a nyáron világra jötteknél.

Különböző régiók, eltérő rendellenességek

A Dél-Alföldről és a Nyugat-Dunántúlról az átlagosnál gyakrabban jelentenek keringési, emésztőszervi, csont- és izomrend-szeri rendellenességeket, a Dél-Dunántúlon a vese-, és a húgyúti rendellenesség a jellemzőbb. Itt kevesebb a keringési problémáa, az Észak-Alföldön viszont több. Észak-Magyarországon az átlagosnál lényegesen kevesebb a szem, fül, arc és nyak, valamint a keringési, emésztőrendszerek rendellenességével születettek száma. Közép-Magyarországon az összes rendellenesség csoport ritkábban jelenik meg a nyilvántartásban, mint az ország más régióiban. Kivételt képeznek ez alól a légző rendszer, ajak- és száj padhasadék és a kromoszóma abnormitások.