Az MTI szerint az ilyen hibrid sejtekre azért van szükség, mivel emberi petesejtek nem állnak rendelkezésre - műtéti beavatkozással lehet csak kiemelni a nőkből -, ezért lehet csak állati petesejtek felhasználásáról szó. A szomatikus sejtmagtranszferként ismert módszernél a petesejt eredeti sejtmagját eltávolítják, és kicserélik a donorállatból, vagy egy másik, klónozandó emberből származó testi sejtmaggal.

Amennyiben a művelet sikeres, a petesejt növekedésnek és osztódásnak indul, mintha egy sperma termékenyítette volna meg, de az embrió leginkább a donor DNS-ét tartalmazza. "Az ötlet az volt, hogy egyszerűen ültessük egy páciens DNS-ét egy tehén vagy egy nyúl üres petesejtjébe, és már vissza is programoztuk az őssejtet" - nyilatkozta korábban Robert Lanza. A sejtek azonban soha nem érték el az életképes embrióállapotot. Egy egér-ember hibrid egy osztódást bírt csak ki, a tehén- és a nyúlsejtek emberivel keverése kicsit tovább húzta, de elpusztult, mielőtt az anyai DNS életképes embrióvá alakította volna a sejtcsomót.

Kínaiak már beszámoltak hasonló eredményről, brit kutatók pedig szarvasmarha-petesejtekkel végeznek ilyen irányú kísérleteket - tájékoztatta lapunkat Dinnyés András, a Szent István Egyetem profeszszora. (Dinnyés András 2006-ben állította elő az első testi sejtből klónozott hazai állatot, Klonillát, az egeret. 2007 közepén ugyanő alkotta meg az első hazai klónnyulat.) A gödöllői kutató szerint a kutatások célja nem az, hogy gyógyító sejteket nyerjenek, hanem az, hogy tanulmányozzák a petesejt átprogramozását. Az biztos, hogy ezekből a hibrid embriókból nem jöhetett volna létre életképes élőlény. Dinynyés András szerint a technológia fejlődésével belátható idén belül eljuthatunk a kívánt szintre.