Kardot rántott Amerika
Protekcionizmusban Amerika példát mutat. A Buy American! (Vásárolj amerikai árut!) jelszót a képviselőház szerdán hivatalos szintre emelte azzal, hogy megszavazta: a 825 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programban szereplő infrastrukturális beruházásokhoz csak hazai gyártású vasat és acélt lehet felhasználni. Az intézkedés komoly viharokat kavart, s azt a kereskedelmi kamara sem támogatta, mondván, az Egyesült Államok acéliparának versenyképességét inkább a hatékonyság javításával, mintsem adminisztratív eszközökkel kellene növelni. Az európai acélgyártók is hevesen kritizálták a piacvédő intézkedést. Nem csoda, hiszen 90 milliárd dollár értékű beruházáshoz lesz majd szükség acélra.
- Acéliparunk krónikus megrendeléshiányban szenved, ezért itt volt az ideje, hogy gazdasági patriótaként lépjünk föl - ezt már az acélipari szakszervezet elnöke, Leo Gerard mondta, dicsérve a döntéshozókat. Az ügyben Brüsszel is hallatta hangját: az unió meg fogja vizsgálni, hogy a védőintézkedés nem sérti-e az állami közbeszerzésekről szóló szabad kereskedelmi egyezményt.
A képviselők szélesebb körre akarják kiterjeszteni védőhálójukat, így például a cementipart is hasonló védelemben szeretnék részesíteni. Azt szintén elfogadták, hogy a szállításbiztonsági hatóság dolgozóinak ezentúl amerikai varrodákban készüljön az egyenruha. A védelmi minisztérium számára ezt már korábban kötelezővé tették.
A protekcionizmus a davosi Világgazdasági Fórumon is téma volt tegnap. A gazdasági világválság mélyülésével párhuzamosan felerősödnek a protekcionizmus hangjai - állította India kereskedelmi minisztere. Kijelentette: határozottan fel fognak lépni, ha exportőreik áruit mondvacsinált okokra hivatkozva nem engedik be a célországba. Példaként Hollandiát említette, ahol egy rakomány indiai gyártású vérnyomáscsökkentőt foglaltak le a napokban a vámosok - Kamal Nath szerint jogtalanul. Úgy tapasztalta, hogy a fejlett országokban - különösképpen Európában - egymás után vezetik be a tiltó vagy megszorító intézkedéseket, amelyeknek egy a célja: kiszorítani a külföldről érkező, versenyképesebb árukat.
Ez az újfajta kereskedelmi háború, amely a bezárkózásról, a nemzeti piac és a hazai munkahelyek védelméről szól, teljességgel elfogadhatatlan. A szabad kereskedelem szabályait felrúgó országokkal szemben Indiát sem kell félteni, mint Nath mondta, a velük barátságtalanul viselkedő országokkal szemben ők is ugyanígy lépnek majd fel. Igaz, ez senkinek sem válik hasznára - ismerte el rögtön. Példaként említette, hogy India saját gyártói védelmében felemelte az acélipari termékek behozatali vámját, ám jogosan, mivel azzal a kínaiak számára tette gazdaságtalanná az exportot. Kína pedig messze nem tekinthető piacgazdaságnak - érvelt a kereskedelmi miniszter, hozzátéve: India mindenki más előtt lezárja a határait, akikről kiderül, hogy az önköltségi ár alatt kínált termékekkel házalnak.
Nath csatlakozott Mohamed Rachid egyiptomi kereskedelmi miniszterhez, aki azt kifogásolta, hogy a hatalmas összegeket felemésztő, nyugati gazdaságösztönző és bankmentő csomagokat úgy állították össze, hogy azok haszonélvezői kivétel nélkül hazai vállalkozások legyenek - írja a Reuters.
Begubózás helyett inkább azon kellene dolgozni, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai fordulóján megfogalmazott célokat elérjék, azaz elhárítsák az adminisztratív akadályokat a szabad áruforgalom útjából. A protekcionista magatartás, a szemet szemért, fogat fogért jellegű taktikázás a gazdasági válság elmélyüléséhez vezet, ezt az 1930-as világválság fényesen bebizonyította - hangoztatta Kamal Nath.
Mérgében kirohant a davosi Világgazdaság Fórum keretében a Gázai övezetről tartott vitáról Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, a rendezők szemére vetve, hogy nem hagyták szóhoz jutni Simon Peresz izraeli elnök hosszú felszólalása után. - Nem hiszem, hogy visszatérek Davosba - mondta Erdogan, miután elhagyta az emelvényt. A török kormányfő Peresz hosszú, lángoló hangú védőbeszédére akart reagálni, de a vitát vezető újságíró határozottan félbeszakította, jelezvén, hogy a vita véget ért. (MTI)