Könnyen kaszabolás lehet a metszés vége
A hobbikertészkedés két, némi szakmai felkészültséget igénylő területe a növényvédelem és a metszés. A pontos és hatékony metszéshez ismerni kell a növény külső és a belső igényeit, tulajdonságait: aki hibázik, súlyos árat fizethet.
A fás szárú gyümölcs- és a dísznövények rendszeres metszésére szükség van, mert enélkül a korona belsejében gyengül, majd megáll a hajtásnövekedés: csak a lombkorona külső peremén számíthatnak hajtásnövekedésre, a korona belseje pedig felkopaszodik. A gyümölcsnövények számára a metszés nemcsak szépészeti beavatkozás, a fűrész és az olló a termésszabályozás fontos eszköze. A fás növények élete három nagy szakaszra osztható. A telepítés utáni első, 3-5 éves időszakot általában az erőteljes növekedés jellemzi. A metszőollóval ilyenkor végezhető el a koronaváz formázása. Ekkor alakul ki a cserje és a fa váza, a metszéssel a vastagabb ágak helyzetét, egymáshoz viszonyított hajlásszöge állítható be.
A növények életének második szakasza a teljes élet kora, amikor a cserjék, fák a termésre koncentrálnak. Ilyenkor a metszést végzőnek a helyes arányok megtartására és a sűrítő ágak ritkítására kell ügyelnie. A nagyobb, vastagabb ágak eltávolításával azonban csínján kell bánni. A következő szakasz az öregedés: csökken a virágzás és termésképződés, a szezon közben el-elhalnak ágak, vesszők. Ekkor ifjító metszéssel (ami általában drasztikus beavatkozás) és a szokottól eltérő tápanyag-utánpótlással sikerülhet visszaadni a növény életkedvét.
Nem érdemes egyetlen évben minden felesleges hajtástól megszabadulni. Az efféle kaszaboláskor a növény belső információs rendszere bajt jelez. A vészreakció nem marad el: az összes alvórügy aktivizálódik, mert a növény minden energiájával pótolni akarja az elveszített részt, és hetek alatt a vízhajtások seprűjévé válik.
A bonyolult, biokémiai információs rendszer elemei az igen értékes, növekedést és fejlődést szabályozó hormonok. Ezek a hajtásrendszeren belül folyamatosan vándorolnak oda, ahol éppen szükség van rájuk. Más serkenti a növekedést, a hajtások elágazását, a levelek, a szaporító képletek, a virágok kialakulását. Egy rossz időben, rossz helyen elvégzett nyiszszantással több év alatt összegyűjtött hormont sikerül elvenni a növénytől. Persze más alkalommal pontosan ez lehet a cél, de ez már valóban tudomány. A gyakorló kertbarátnak elég anynyit tudnia, hogy a viszonylag szűk helyeken, ahol a cserjék, fák és egyéb növények versengenek a fényért, csapadékért, tápanyagért, időszakonként szükség van a föld feletti részek alakítására.
Akinek kertjében gyümölcsfa is áll, és szokott lemosó permetezést végezni, ezzel még ráér, de a permetbe keverjen bórtartalmú levéltrágyát, mert ez javítja a terméskötődést.
A jövő héten a dísznövények téli metszéséről írunk.
Annak, aki semmit sem tud a metszésről, mégis meg akar tanulni az ollóval, fűrésszel bánni, ajánlható, hogy próbálja megvásárolni Czáka Sarolta és Valló László A metszés ábécéje című, sok kiadást megélt könyvét. A leírtakat alkalmazva néhány szezon alatt bárki elsajátíthatja a különböző metszési szabályokat, technikákat. A bogyós növények nyesésénél kell a könyvben foglaltaktól eltérni, mert vannak olyan újabb fajták, amelyek más vágást igényelnek.
A rossz időzítés gyilkost hozhat a fára
A különböző metszésmódok közül a nagy metszést fenntartónak mondják. Más időpontban kell az almatermésűeket és a csonthéjasokat metszeni. A különbségtételnek élettani, de főleg növényvédelmi okai vannak. Az almatermésűek rokonságát, az almát, körtét, birset és naspolyát télen, nyugalmi állapotban lehet metszeni. Ha nem kényszerít az idő vagy a munkabeosztás, ne fagyos metszési napot válasszanak. A szőlőt is ilyenkor lehet metszeni. A csonthéjasoknál már nem ilyen egyszerű a metszés időzítése. A cseresznye, kajszi, mandula, meggy, őszibarack és a szilva metszése télen tilos, ugyanis a fajok fő gyilkosának számító, ágkárosodásért, gutaütésért felelős baktérium és gomba ilyenkor a metszési sebeken bejut az élő szövetbe. Ezeket a fajokat tavasszal, virágzás előtt, illetve szüret után lehet metszeni. A tavaszi metszést március közepe előtt nem szabad elkezdeni, és a nyár végit szeptember 10-éig be kell fejezni, különben fertőzhetnek a fák lassú haláláért felelős kórokozók. A bogyósokat általában ősszel, a fagyok beállta előtt kell metszeni, és az eltávolított részeket ajánlott minél gyorsabban elégetni, hogy a vesszők végeibe beköltözött kártevők biztosan elpusztuljanak.
